Előadó: | Children of Distance |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Somogyi Péter (Horus) Ács Róbert (Carp-E) Nyári Roland (Shady) |
Somogyi Péter (Horus) |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Hip-Hop/Rap |
Címkék: | Keressük! |
Verze 1: (Horus)
Hiába koptatom az utakat,
Úgyis félúton elvakítanak a sugarak,
Az agyam cserbenhagy, a szívem menne,
Mintha az életem legalább sínen lenne,
Egyedül szelem át az éjszakákat, de
Tudom, hogy mások előtt mégsem fájhat, mert
Ilyen vagyok, és nem is lehetek más,
Üres a szobám és már reggel te sem vársz,
Soha nem érted meg, de nem is bánom már,
Nem lehetünk egymáséi bárhogy fáj,
Én sötét, te fény, te egész én fél,
Én fegyver te pajzs, te észak én dél,
Hidd el nem akarom, hogy elmenj de,
Tudod, hogy alkalmatlan vagyok a tervekre,
Egy fura figura, nem az akire vágytál,
Hazudd nekem azt, hogy a szívedbe zártál
Refrén:
Én inkább veled lennék,
Elfelejteném de nem megy még,
Újra bezárom a kisszobát,
Nem akarom látni, ha nincs tovább
Verze 2: (Shady)
Az elején tudtuk, hogy nem lenne szabad, de
Beteljesültek az elrejtett szavak, mert
Erre vártunk csak, mind a ketten,
Egy percét se bántuk, csak hagytuk, hogy teljen,
Most ez neked szól, remélem hallod,
Attól aki egykor a kezében tartott,
Felfal a négy fal a testem senyved,
Az ágyon az emléked el sem enged,
Inkább te lennél helyette és vigyáznék rád,
Mert az ölelésed annyira hiányzik már,
Álmok vannak, és mindig kellenek,
Sok mindent mondanék, de szótlanul elmegyek,
Becsukom az ajtót, bezárom a szobám,
Csak az idő a kérdés, hogy későn vagy korán,
Nem tudom meddig leszel a kezdet, a vég,
A mosolyod most is a szívemben él,
Refrén:
Én inkább veled lennék,
Elfelejteném de nem megy még,
Újra bezárom a kisszobát,
Nem akarom látni, ha nincs tovább
Verze 3: (Carp-E)
Más elítél minket pedig bele se lát,
Én már nem hiszem el, hogy veled mentem ezeken át,
Csak ezt akarom, mi ketten, kéz a kézben,
Mindig megmarad, ahogy a szemedbe néztem,
Veled akarom, tudod, hogy érted élek,
Hibáztunk mind a ketten, de most mégse félek,
Bennünk megvan, amit a többiek, hiába keresnek,
Azt kérték hagyj el, én meg azt kérem ne tedd meg,
A mosolyod az, ami bennem örökre megmarad,
Féltem, hogy a szíved összetöröm, de nem szabad,
Vigyázok rád, és szeretlek, becézlek,
Nélküled az élet nem lehetne keményebb,
Néha elkeseredek, te biztos, hogy megérted,
Miattad nem érzem az életem nehéznek,
Veled akarom, érzem, hogy ez nem álom,
Amit eddig kerestem benned megtalálom.
Refrén:
Én inkább veled lennék,
Elfelejteném de nem megy még,
Újra bezárom a kisszobát,
Nem akarom látni, ha nincs tovább
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM