kereső
Kereső
Betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Koós János: Mindig van kiskapu

Mindig van kiskapu

(Csa, csa, csa-csa-csa,
csa, csa, csa-csa-csa.)
Van egy jó barátom, úgy hívják, hogy Imre,
s ez az Imre ráment az idegeimre.
Imi minden boltba, iktatóba betér,
kicsi hókusz-pókusz, s mindent elér.
(Csa-csa.)
A hiányzó cikkért boltosához hajol,
és az áru, hipp-hopp, jön már a pult alól.
Hogyha engedély kell, hivatalba lohol,
alig néhány perc és már így dalol:
(Csa-csa.)

Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
és aki szemfüles, az könnyen rátalál.
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
csak egy jó kulcs kell, és minden nyitva áll.
(Nyitva áll, nyitva áll.)
Csak egy jó kulcs kell, és minden nyitva áll.

Hogyha kell egy csinos, összkomfortos lakás,
nosza, kérvényt írsz, mert nálunk már így szokás.
De az Imre így szól, hókusz-pókusz, nyomás!
Alig egy hét, s itt a kiutalás.
(Csa-csa.)
Hogyha kell egy szép új, bíborvörös Skoda,
jön az Imre, és már itt az újabb csoda,
s mikor autódon a napfény csillog, ragyog,
a volánnál szól a hála dalod:

Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
és aki szemfüles, az könnyen rátalál.
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
csak egy jó kulcs kell, és minden nyitva áll.
(Nyitva áll, nyitva áll.)
Csak egy jó kulcs kell, és minden nyitva áll.

Van egy jó barátom, úgy hívják, hogy Imre,
s ez az Imre ráment az idegeimre,
mer' a nőknél is a fő célja a siker,
telefonra vár, hogy jön az iker.
(Csa-csa.)
És az Imre egyszer bemondja, hogy kaput,
mert egy szép nap nyitják néki a kiskaput,
s míg a foglárnak ő dupla jattot adott,
ma Kékfényben csak nékem dalol:
(Csa-csa.)

Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
és aki szemfüles, az könnyen rátalál.
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
csak egy jó kulcs kell, és mellém ülhet már.
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
és aki szemfüles az könnyen rátalál.
Ahol van nagykapu, mindig van kiskapu,
csak egy jó kulcs kell, és minden zárva már.

Hallgass bele

Hírek
Hírek

Koncertélmény: SympHONEY / Honeybeast Symphonic Show

Budapest, Papp László Aréna 2018.11.21

Olyan jó érzés látni hétről hétre, néha napról napra, hogy milyen sok embert érdekel a zene, mennyire sokan vannak egy-egy koncerten! Ami azonban a legfeltűnőbb: a generációk közötti különbség. Minőségi show volt, jól keveredett és tette még színesebbé a Honeybeast stílusát a szimfonikus zenekar, bár én kicsit elnyomottnak találtam a komolyzenei aláfestést a könnyűzenei alapok mellett, de így is nagyon érdekes aréna-koncertet láthattam. Sokan voltak, nagyjából négyezren és akkor jöjjön az, amitől nekem nagyon tetszett… a közönség:  vegyes volt, gyermek és idős pár is akadt. De zömében, 30-45 közötti nők, párok, baráti csoportok alkották a szenzációs és jól együttműködő, bulira váró, majd bulizó rajongók táborát. Rajongók, ők azok, akik Zsófival együtt éneklik a dalokat és extázisban törnek, ki ha fellép a kedvencük, a kedvencük pedig nagyon hálás lehet nekik, mert fantasztikus közönséget kapott és mázlista, mert szinte minden fanatikus ott lehetett, hiszen mindenki végig együtt élt a színpadon álló formációval. Tetszett, hogy maximálisan kiszolgálták ezt a sok embert, akik miattuk átélhettek egy (hogyan is szólt a beharangozó?) kollektív audiovizuális orgazmust, talán már a sokadikat.

B+