|
|
|
| Előadó: | B the first |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Rizner Dénes Pély Barna Péterfi Attila |
|
Pély Barna |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
Ki mondja meg, hogy mi a jó, vagy azt hogy nem
Melyik út helyes és melyik nem.
Ki mondja meg, hogy melyik út lehet jó,
hogy miért nem hallok ma igaz szót
Vagy hogy kiben bízhatok, és kiben nem
Tudom, hogy mindig lesz ilyen….
…igen, lesz ilyen
Ki mondja meg, hogy mi a jó, ki mondja meg, hogy mi nem
születésem óta a vállamon viszem
a súlyokat cipelem egyre sötétebb az alagút
valahogy mindig alakult, messze még a katapult
de zuhanok, ejtőernyő nélkül, olyan kicsi minden fentről,
hogy bele szédül, az elmém szinte más világba repít el
minden másodpercet gyorsabban veszítek el
lepereg a film, de a képkockák kiégtek
pont annyit értek pénzben mint amennyit éltek
ki mondja melyik út a helyes és, hogy melyik nem
a hibákon javítanék de nem tudom, hogy melyiken
a suliba megmondták, hogy senki nem leszel
diploma kell mert a tömegben elveszel
ki mondja meg, hogy mi a helyes döntés és mi nem
kit érdekel a válasz én csak követem a szívem
Bárki is az: -Ne mondja meg!
(Csak követem a szívem)
Ha épp lábujjhegyen lépkedek
(mikor követem a szívem)
És a félelemben elveszek
(hogyha követem a szívem)
Bárki is az:-ne mondja meg!
(Csak követem a szívem)
ki mondja meg, hogy mi a szép ki mondja meg, hogy mi nem
születésem óta én csak a szememnek hiszem
el azt amit lát, amit a fülem hall,
amit megérez bőröm amit a szívem vall
én nem illek közétek nem akarok olyan lenni
amilyen ti vagytok mindenkinek megfelelni
én csak álmodok ébren és nem értem
hogy hova tűnt el az a sok szép fiatal évem
ki mondja meg, hogy mi az ami helyes és hogy mi nem
hogy kiben nem bízhatok meg és, hogy kiben igen
ki mondja meg, hogy mi a rossz, ki mondja meg, hogy mi a jó
egyszerűnek tűnik pedig bonyolult a kirakó
kérdőjelek helyett csak azt teszem amit érzek
máshogy látod ugyanazt pedig ugyanazt nézed
ki mondja meg, hogy mi a helyes döntés és mi nem
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
