|
|
|
| Előadó: | MC Papa és a Handa Banda |
|---|---|
| Album: | No LiMiT |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 4:07 |
| Szövegírók: |
Ádori Péter |
|
Németh Gábor |
|
| Kiadó: | Premier Art |
| Stílus: | Rap ; Hip Hop |
| Címkék: | Keressük! |
1.
Sztár leszek én egyszer tudom, érzem -
gondoltam még úgy 54-ben.
A hajam akkor dús volt, fitt voltam és erős
- de mára csak a csontod és a dumád maradt velős! -
Összement a testem, kihullott a hajam,
remegnek a lábaim és alig maradt fogam,
de az élet szép és az én időm eljön,
ha szerencsém lesz, nekem minden bejön.
Mert én jó úton vagyok, hogy sztár legyek,
a kisujjamban vannak az új slágerek:
a Hangyaboyz, a House, a Mamouse, a rap,
de egyik se lesz nálam híresebb.
Mert én nem ijedek meg a technotól,
csak a fogsorom pörög a tempótól.
És ha a discok várnak, én ott leszek,
majd bámulnak a csábító hostessek.
Refr.
No LiMit, ó baby nincs határ,
itt van a nagypapa, ő most a sztár!
Lepi a sok pipi, örül a nagypapi,
indul a nagy buli, nincs akadály.
No LiMit, ó baby nincs határ,
amíg a zene szól, ő meg nem áll.
Ő csak táncol és bulizik,
amíg a ketyegő jár.
No LiMit, baby nincs határ!
2.
Sztár leszek én egyszer, a világhírnév közel,
az összes jó csaj majd engem ölel.
Ismerik a nevem keleten és nyugaton,
helikoptert veszek, nem megyek én vonaton.
A Balaton partján veszek egy telket
és az unokámmal nyomjuk a rap-et.
"A nagyapó egy szöveg ellő szövegelő,
ki szöveggel lő, mikor szövegel ő."
A sikerből már szeretnék harapni,
de megkértek, a fesztivált azt hagyjam ki,
mert nem lenne fair a sok ifjúval szemben,
ha közéjük egy ilyen nyugdíjas menne.
Hát mit mondjak, megkaptam rendesen,
nem csoda, ha elhagyott a kedvesem,
de ettől én még sztár leszek, higgyétek el!
Jönnek majd a bulik és csak ez érdekel!
Refr. (2x)
No LiMit, baby nincs határ! (3x)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
