|
|
|
|
|
| Előadó: | Kútvölgyi Erzsébet |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fábri Péter Emer Michel |
|
Emer Michel |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Sanzon |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
Áll odalenn az utcán egy szép kis utcalány
Ki mindig fáradt kissé, mert van vendég de hány
Véget ér a meló, ő álmodozni jár
Épp álmodozni való egy lepusztult kis bár
A fiúja egy művész, egy kölyök képű srác
Egy nevetős kis zenész, egy nagy harmonikás
És ő hallja és már lába ritmusra jár
Táncba mégse megy senkivel, nem ám
Csak a fiúra néz, ahogy jár az a kéz
Játszik billentyűn, billentyű után
Csak a fiúra néz, arca lüktetve ég
Aztán észre sem veszi, és dalol
Száll a kócos kis haj, most a lány, csupa dal
Ahogy mosollyal karjára hajol
Áll odalenn az utcán és bús az utcalány
Mert bevonult a fiú és van vendég de hány
Ha véget ér a meló még álmodozni jár
Tán övék lesz egy napon a lepusztult kis bár
A fiú lesz a patron és ő a pultban áll
S a lába lassan újból a régi dalra jár
És ő hallja és már lába ritmusra jár
Ugye megjön a harcokból talán
Csak az emlékbe néz, ahogy jár az a kéz
Játszik billentyűn, billentyű után
Csak az emlékbe néz, arca lüktetve ég
Aztán észre sem veszi, és dalol
Száll a kócos kis haj, most lány, csupa jaj
Ahogy zokogva karjára hajol
Áll odalenn az utcán és magányos a lány
A fiú nem jött vissza, és nincs vendég sehány
És ma már nem tud sírni és álmodozni kár
De persze ma is megvan a lepusztult kis bár
És ugyan az a patron és ugyanaz a ház
És azt a zenét játssza egy új harmonikás
Most a zene is fáj, lába ritmusra jár
Csak a zenészre néz, ahogy fut az a kéz
Csak a zenészre néz, arca lüktetve ég
Aztán toppan és forog és hajol
Mivel táncolja el, hogy csak feledni kell
És a muzsikus egyre csak dalol
hararara rira harara ra ra rara
Elég!
- Jaj, hagyjátok abba a zenét...
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
