


| Előadó: | Beszterce ostroma (Daljáték) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi |
|
Tolcsvay Nagy László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | daljáték |
| Címkék: | Keressük! |

(Pongrácz):
Süket ám az Isten szóra, jajgatásra,
Csak a dalos ember lehet az Ő társa!
Még a szentbeszéd is csak kuruttyolás néki,
Még az imát is csak énekszóból érti.
Még az imát is csak zeneszóval érti.
Bort ide, pálinkát!
Hagy forogjon a világ!
Ha kifele, ha befele nyílik itt az ajtó,
Maradjon kint, akinek a feje fáj a zajtól!
Örök idő óta szól itt már a nóta!
Ha fölfele, ha lefele ugrik is az ember,
Minek kéne pihennie, nem élhet, csak egyszer!
Tapossa meg, aki bírja, dörögjön az ördög sírja!
Ha kifele, ha befele, hej, tedd rá!
A lelkedet tegyed bele, most van a tánc!
Tapossa meg, aki bírja, dőljön be az ördög sírja!
(Kórussal):
Múlassuk át az éjszakát végestelen végig!
Dagasszuk meg ezt a Földet, hogy érjen az égig!
Örök idő óta szól itt már a nóta!
Ha fölfele, ha lefele ugrik is az ember,
Minek kéne pihennie, nem élhet, csak egyszer!
Tapossa meg, aki bírja, dörögjön az ördög sírja!
Ha kifele, ha befele, hej, tedd rá!
A lelkedet tegyed bele, most van a tánc!
Tapossa meg, aki bírja, dőljön be az ördög sírja!
Hogy a lelked rakjad bele, most van a tánc!
A lelkedet rakjad bele, most van a tánc!
Most van a, most van a, most van a tánc!
Hej, hej, hej, hej, hej!
Most van a, most van a, most van a tánc!
Most van a, most van a, most van a tánc!
Most van a, most van a, most van a tánc!
Most van a, most van a, most van a tánc!
Ha kifele, ha befele, hej tedd rá!
A lelkedet tegyed bele, most van a tánc!
Tapossa meg, aki bírja, dőljön be az ördög sírja!
Dőljön be az ördög sírja!



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala