|
|
|
| Előadó: | Berecz András |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Népdal |
| Címkék: | Keressük! |
Lóra csikós, lóra,
elszaladt a ménes, elszaladt a ménes,
csak egyedül maradt a pányván a nyerges.
Nyergeljétek fel hát
ezt a daru pirost, ezt a daru pirost,
hadd ugratom által a zavaros Marost.
Hogy által ugratom,
magam is átmegyek, magam is átmegyök,
bánáti gulyásnál jó vacsorát eszök.
Igyál-egyél, pajtás,
ez a jó áldomás, ez a jó áldomás,
már te innen többé nem hajtol el marhát!
Hajtottam eleget,
kilencvenkilencet, borjút és tehenet,
kérjél, a mészáros bankót ád eleget!
Jó bor kell a magyarnak,
széna, abrak a lónak,
dugó kell a hordónak,
de uccu puska a nyúlnak.
Még a hírit elviszik,
hogy a magyar bort iszik,
mer még a teringettét,
nem itta az eszét.
Ha megitta, jól tette,
talán megérdemlötte.
Hopp, kincsem, galambom,
nincsen gatyamadzagom,
mert egy szajha az éjjel
a fogával rágta széjjel.
Arra alá a Baranya szélen,
kinyílott a tulipán a barázdaszélen,
egy-két szál, három szál,
csalfa voltál, rózsám, megcsaltál.
Éri, éri, de csak a szélit éri,
ha a babám akarja, a közepit is éri.
Olyan ez, mint a méz,
kit mit szeret, arra szépen néz.
Ez a legény úgy éli világát,
ha nincs itthon az apja, kipödri a bajszát,
csörgőre, pörgőre,
kutyafüle bajsza hegyére.
Hejehuja, pengő karika,
kanásznénak félre a likja.
Csiszeg-csoszog konyhaajtóba,
míg a bojtár jól megbúbolja.
Sárga csizma pi-piros má-mándli,
megveszekedtél-e vagy mi-mi-mi?
Tyuha ide, tyuha jó, tyuha jó,
Lösz a fene soha jó, soha jó.
Zöld ágat eszik a kis kecske,
vörös bort iszik a menyecske.
Mikor velem dolgát végezi,
távolról az urát csak neve-neve-neveti.
Térden állva szopik a bárány,
hanyatt dűlve mulat a leány.
Mikor a közepin beszúrok,
akkor mondja, hej, te huncut, de tudod!
Volt neköm egy kecském, tudod-e?
Kertbe rekesztöttem, láttad-e?
Megette a farkas, tudod-e?
Csak a likát hagyta, fújod, fújod, fújod-e?
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
