


| Előadó: | Sólyom Tamás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sólyom Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Szaladunk egymás kezét szorítva,
szemünk lehúnyva, fújja a hajunk a szél.
Vadul remegő búzaföldeken
vihar söpör és lassan leszáll az éj.
És lemondva végül az otthoni ágyról
zihálva állunk, saras ruhánkból
apró patakban, lassan folyik a víz.
S amíg az arcunk fehérre mossa,
templomi csöndben angyalokká leszünk.
Kupolák öblén szárnyal a vágyunk,
az idő útján időtlenül repülünk.
És aratják lenn a búzamezőket,
hideg az ősz, a kopasz vidéket
apró pihékkel öltözteti a tél.
Fenn a kékben mozdulatlanul
nézzük egymást, nézzük, hogy olvad a hó.
Szerelmes szavak hajnali réten,
érik a nád és madarat ringat a tó.
S újra a nyár, ez a vihart idéző,
zsiványkodó és csodát remélő,
észrevétlen az őszbe emészti a tűz.
Így múlnak egyre-másra az évek,
keskeny az út és csöndesen vezet hazafelé.
Hajlott a hát és öreg a szív is,
sötét ruhába öltözve ülnek a kapu elé,
de a szemekben izzó hajdani vágyak
ajtót mutatnak az esti magánynak,
a félhomályban gyertya lángja ég.
Látod, lassan eltűnik minden,
csak mi ketten nem öregszünk.
Ki tudja, milyen rég figyeljük
e különös világ változását.
Keretben élünk fenn a falon,
valaki néha ránk néz lentről,
s időnként egy darab papírra
egy-egy mondatot tétován leír.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.