|
|
|
Az iskolánk virágos udvarában
egy kislány áll az első hosszú szoknyájában
Rózsaszín masni a fején,
ő más volt, nem én.
Kalácsot és tejszínes epret majszolt
és hogyha sírt is, földöntúli mosolya volt.
A vizsga volt az esemény,
ő más volt, nem én.
Karácsonyé a szívünk, csupa áhítat,
hogy vártuk még a mikulást.
Az a kislány, aki vidám volt és boldog,
az nem én voltam, az valaki más.
Hol az a lány, kl megterít egy asztalt,
s akit, ha sírt, az anyukája megvigasztalt.
Az vissza többé sose tér,
ő más volt, nem én.
ONLINE MEGHÍVÓ
