|
|
|
Mélyen tisztelt járókelők,
ez az előadás itt mindenekelőtt
csak egy spontán megnyilatkozás,
csak egy utcai zenekar.
A feladatunk nyilván semmi más,
mint a könnyű, de igényes szórakoztatás,
minket mindenki szeret, sőt kultivál,
de nem ért, ha nem akar.
Ülünk a téren,
gitár a kézben,
dalunk az égen száll.
A személyiségünk
varázsa nékünk
megélhetést kínál.
Nyitva a szívünk meg a gitártok,
és átölelnénk a világot,
de ha tokunkba semmi nem kerül,
ránk jó nem vár.
Köszönjük szépen, köszönjük szépen!
Volna még néhány ötletünk,
de telhetetlenek nem lehetünk,
így hát lassan elmegyünk,
mert tele van a tokunk most már!*
Ülünk a téren,
gitár a kézben,
dalunk az égen száll.
A személyiségünk
varázsa nékünk
megélhetést kínál.
Idáig voltunk a Keletinél,
és jól ismer minket a Moszkva tér,
de itt sem maradunk sokáig,
mert tele van a tokunk most már!
Ez itt az ÉRZÉS!
