|
|
|
| Előadó: | Klajkó Szandra |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Klajkó Szandra Szűcs Balázs Bakoss László |
|
Klajkó Szandra Szűcs Balázs Bakoss László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | pop-rap |
| Címkék: | Keressük! |
Hello kedves világ megjöttem,
az utamon sétálva pörögtem.
Nem rohanok tovább, csak lépek szépen,
tudom én, most sem vagyok készen.
Álmok várnak ez egy csodás vágyak,
az ajtómban mindennap sorban állnak.
Felnézek néha, hátha nem tréfa,
de benne a kezdet és a vég ma.
Szuper napok és mámor,
nézz körbe azért, de ne ülj le bárhol,
Tudod hemperegnék egy vattacukorban,
miközben a pálcika ki tudja hol van.
Azt mondják kaphatok egy csillagot,
azt sem tudják én most hol vagyok.
Krémes lenne ez a pillanat,
csak a tortámhoz most még a villa nagy.
Hello..
Fejest ugranék a felhőkbe,
nem érdekel mi jön közbe!
Csúsznék a szivárványon szépen,
miközben a színek nincsenek is készen.
Itt van eljött a pillanat,
nézem a mostban az arcomat!
Érzem, hogy simogat a pirkadat,
kiadom végre a hangomat!
Néha kattan az agyam, és minden jó kikerül,
ha jól érzem megérzed minden jó kiderül.
De parázni minek? Úgysem ér semmit,
a hátamra inkább, most ragassz fel egy cetlit.
Van, hogy, tudod nevetve sírok,
azt sem tudom igazán mit is bírok.
A levegő mindig áramlik majd bennem,
csak tudjam éppen, hogy hol is kéne lennem.
Szerepet játszanak az emberek,
azt sem tudják mit és, hogy lehet.
Mindig érzem amit mondok,
ezt én megteszem nézd, pont most.
Keresni meg minek ami található,
a kezemben itt van egy papír manó.
A szél elviszi majd messzire,
aztán megtalálja hol van az ő helye.
Hello..
Fejest ugranék a felhőkbe,
nem érdekel mi jön közbe!
Csúsznék a szivárványon szépen,
miközben a színek nincsenek is készen.
Itt van eljött a pillanat,
nézem a mostban az arcomat!
Érzem, hogy simogat a pirkadat,
kiadom végre a hangomat!
Hello, hello világ!
Hello, hello világ!
Hello, hello világ!
Hello, hello világ!
Fejest ugranék a felhőkbe,
nem érdekel mi jön közbe!
Csak úgy csúsznék a szivárványon szépen,
miközben a színek nincsenek is készen.
Itt van eljött a pillanat,
nézem a mostban az arcomat!
Érzem, hogy simogat a pirkadat,
kiadom végre a hangomat!
Fejest ugranék a felhőkbe,
nem érdekel mi jön közbe!
Csúsznék a szivárványon szépen,
miközben a színek nincsenek is készen.
Itt van eljött a pillanat,
nézem a mostban az arcomat!
Érzem, hogy simogat a pirkadat,
kiadom végre a hangomat!
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
