|
|
|
Én vagyok az, én aki majd Téged
Az égbe emel, vérem a te véred
Az első ellazít, szabadon engedi
A holnap gondjait
A második elkísér, és ami benned él
Ő mindent felnagyít
A harmadik megfeszít, bánd meg a bűneid
A lelki üdvödért
A negyedik koldusként lábad elé hever
És halkan enni kér
Én vagyok az, én aki majd Téged
Az égbe emel, vérem a te véred
Én vagyok az, én aki majd végleg
A mélybe leránt, szégyenen át nézd meg
Én vagyok az, én aki majd hódol
Méreg a fog, villa a nyelv, csókol
Én vagyok az, én aki majd Téged
Az égbe emel, vérem a te véred.
Ne légy ostoba, azt mondom most vagy soha
Amit tettünk meg ne bánd!
Hisz a sorsunk mostoha, a végzet ostora
Velünk jól elbánt
De gazdag reménység a lelki szegénység
Pedig a bolond is látja már
A fajtánk elveszett
A gép majd elvezet, a Teremtő megvár
Én vagyok az, én aki majd Téged
Az égbe emel, vérem a te véred
Én vagyok az, én aki majd végleg
A mélybe leránt, szégyenen át nézd meg
Én vagyok az, én aki majd hódol
Méreg a fog, villa a nyelv, csókol
Én vagyok az, én aki majd Téged
Az égbe emel, vérem a te véred
Hogyha ellazulsz, hogyha megfeszült
És a világnak ellenszegülsz
Velem jössz majd, beleszédülsz
És az utunk végén megszelídülsz
Itt van a kéz, ami majd felemel
Ne várd, ne várd félelemmel
Itt van a kéz, ami majd felemel
Ne várd, ne várd félelemmel
Én vagyok az (4x)
Én vagyok az, én aki majd Téged
Az égbe emel, vérem a te véred
Én vagyok az, én aki majd végleg
A mélybe leránt, szégyenen át nézd meg
Én vagyok az, én aki majd hódol
Méreg a fog, villa a nyelv, csókol
Én vagyok az, én akit még egyszer
Úgy neveztek, úgy neveztek el, hogy EMBER!
