|
|
|
| Előadó: | Apostol |
|---|---|
| Album: | A létrán |
| Megjelenés: | 1978 |
| Hossz: | 5:19 |
| Szövegírók: |
Nagy Béla |
|
Németh Zoltán |
|
| Kiadó: | Hungaroton - Pepita |
| Stílus: | Jazz-rock |
| Címkék: | Keressük! |
Emberek jöjjetek
Új cirkusz érkezett
Ma este díszelőadás
Trombita, harsona
Térzene, tombola
Ezernyi új színű varázs
Szép lányok, asszonyok
Gyermekek, öregek
Gyertek, ez mindent megér
Ha nincsen pénzetek
Ma mindent fizetek
Jöjjön hát mind, aki befér
Ma fellép Sally az idomár
A haja égnek áll
Trapéz fenn a légben
Akár a mesében
Itt minden unikum
Ez kedves publikum
Gyönyörű szép
A kigyulladt fény
Ez mindent megér
Emberek jöjjetek
Új cirkusz érkezett
Ma este díszelőadás
Trombita, harsona
Térzene, tombola
Ezernyi új színű varázs
Szép lányok, asszonyok
Gyermekek, öregek
Gyertek, ez mindent megér
Ha nincsen pénzetek
Ma mindent fizetek
Jöjjön hát mind, aki befér
Mert vannak
Bohócok, mágusok
Vérengző párducok
Látnak itt egeret
Ki macskát megevett
Hunyd be most a szemed
Mesét mondok neked
Igaz mesét
Mely gyönyörű szép
Ez mindent megér
Ő oly szép
Álomnak hinni
Kis szőke lány
A porondon áll
És táncol
Lába alatt rózsák
Ő némán néz rád
Szíved megáll
Úgy szereted már
És vigaszt találsz
Ha látod
Emberek jöjjetek
Új cirkusz érkezett
Ma este díszelőadás
Trombita, harsona
Térzene, tombola
Ezernyi új színű varázs
Szép lányok, asszonyok
Gyermekek, öregek
Gyertek, ez mindent megér
Ha nincsen pénzetek
Ma mindent fizetek
Jöjjön hát mind, aki befér
Jöjj, amíg teheted
Biztos megszereted
Örülj együtt velünk
Mi mindent megteszünk
S boldog lesz a napod
S mindig várni fogod
Hogy újra itt légy
Ha kigyúl a fény
Hát gyere ezért
Hangadók és hangfogók címmel könyv jelent meg a Kádár-kori könnyűzenei színtérről. A szerző, Csatári Bence a zenészek, a rajongók és a hatalom szemszögéből vizsgálja a korszak jelentősebb pop-rockzenei eseményeit, személyiségeit, lemezeit.
"A hazai könnyűzenei élet emlékezetes időszaka volt a Kádár-rendszer, amikor a pártállam felülről igyekezett kordában tartani a fiatalok által olyannyira kedvelt stílusokat, a beatet, a rockot, a diszkót, majd a nyolcvanas években az új hullámot, a punkot és még számos irányzatot" - írja a kötet előszavában a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tudományos főmunkatársa, a korszak szakértője, aki az elmúlt tíz évben számos könyvet írt már a témában.
A mostani kötet a Magyar Nemzet című napilapban 2020 és 2023 között publikált cikksorozat darabjain alapul.
Külön fejezetet kapott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) létrejöttének története, benne "a botfülű popcézárnak" nevezett Erdős Péterrel, aki 1968-ban jogtanácsosként és sajtóosztály-vezetőként indult a monopolcégnél, és erre alapozva alakította ki hatalmát és klientúráját.
Olyan aprónak nem nevezhető részlet is kiderül a kötetből az MHV-ról, hogy induláskor mindössze tizenöt alkalmazottja volt, és
kezdetben semmiféle lemezgyártó berendezés nem állt a rendelkezésükre, így 1959-ig a Szovjetunióban nyomták valamennyi magyar lemezt.
A könyv leírja a dorogi lemezgyár alapításának körülményeit
Felidézve Petrovics Emil országgyűlési képviselő, komolyzeneszerző 1972-es parlamenti interpellációját. Petrovics arról beszélt a Házban, hogy a Villamosszigetelő és Műanyaggyár ugyan jelentős, több milliós haszonra tett szert a hanglemezgyártásból, azt nem adta át az MHV-nak.
"Azt mégsem várhatja senki, és nyilván önök sem várják, hogy zeneművészetünk tartsa el a kohó- és gépipart".
Számos zenekar és előadó karrierjeinek indulásába is visszarepít a könyv
Előkerülnek mások mellett Radics Béla, az LGT, a P. Box és Révész Sándor pályafutásának fontosabb pillanatai.
Móricz Zsigmond Színház, Révész Sándor a Generál
együttes énekese1972-ben
Fotó: Fortepan/Erky-Nagy Tibor
Csatári Bence korabeli lemezkritikákhoz is visszanyúl
Így olvashatunk az első magyar beatnagylemez, az Ezek a fiatalok című film 1967-es film zenéje, az Omega Nem tudom a neved, Szörényi Levente betiltott borítójú Hazatérés című szólóalbuma fogadtatásáról, vagy a Hungaria Rock and roll party-járól, amely két év alatt eljutott a 600 ezer eladott példányig.
Az Országos Rendező Irodáról megtudhatjuk egyebek mellett, hogy 1965-ben több, mint háromezer műsorengedélyt adtak ki, ami azt jelenti, hogy majdnem minden településen volt átlagosan egy könnyűzenei koncert egy év alatt.
Számos érdekesség olvasható a könyvben az Interkoncertről, amely a magyar zene exportjával és a külföldi muzsika importjával foglalkozott.
A szervezetnek egy, a kulturális tárcának írt jelentésükből például kiderül, hogy a hetvenes évek elején a magyar tánczenei együttesek nyugat-németországi fellépéseiből csaknem tízszer annyi nyereség származott, mint ugyaninnen az összes komolyzenei műfaj hangversenyeiből együttvéve.
A legendás koncertek és helyszínek című fejezetben a szerző arról a koncertről is ír, amelyen először zenélt Magyarországon igazán nagy külföldi sztár. Megtudhatjuk azt is, hogy
Louis Armstrong 1965-ös Népstadionban tartott estje előtt és után egyaránt lebénult a tömegközlekedés, miután az illetékes hatóságok nem készültek fel a csaknem 90 ezres nézőszámra.
A közlekedési vállalat szerint túl későn volt a koncert, ezért azt kellett volna a buszsofőrök munkaidejéhez igazítani.
Louis Armstrong koncertje 1965. június 9-én a Népstadionban
Fotó: Fortepan/Szegő
Kevéssé ismert részletek
Kevéssé ismert részletek derülnek ki az 1973-as diósgyőri rockfesztiválról, a Hajógyári-szigeten 1980-ban tartott "fekete bárányok" fesztiválról, az afrikai éhezőket segítő, a nemzetközi Live Aid-hez csatlakozó, az 1985 decemberében mintegy kétszáz zenész részvételével lezajlott budapesti segélykoncertről.
A könyvet a rendszerváltás könnyűzenei vonatkozásai zárják
Felidézve többek között az MHV monopóliumának elvesztésének körülményeit, valamint a korszak meghatározó lemezeit és koncertjeit.
A Hangadók és hangfogók - A kádári-aczéli könnyűzenei politika alul- és felülnézetből című kötet megjelenését az NKA, illetve a Hangfoglaló Program egyaránt támogatta.
Kiemelt kép: Az LGT együttes: Karácsony János, Somló Tamás, Laux József, Presser Gábor 1976-ban
Fotó: Fortepan/Urbán Tamás
