|
|
|
Verse 1:
Hittem neked minden percben
Mégis összetörted lelkem
Mégsem kell a rohadt árnya
Valóságnak gyatra mása
Emlékszem még jó volt veled
Tudtam, hogy ez nem érhet véget
Mégis jött a hideg zuhany
Szemembe mondtad, elhagylak
Ref.
Azt hitted, hogy szerettelek?
Szánalomból voltam veled
Tündérekhez hasonlítasz
Hozzám többé nem szólhatsz
Verse 2:
Miért tetted mind ezt velem?
Fiatal kellett, ez fáj nekem
Szívem többé be nem fogad
Szerelmem szintjét leromboltad
Kőbezárt lélek, mi testemben remeg
Ötven év, ezt mondtad nekem
Halomba csaltál, azt mondtam, legyen
Szintes szíved, már nem kell nekem
Ref.
Azt hitted, hogy szerettelek?
Szánalomból voltam veled
Tündérekhez hasonlítasz
Hozzám többé nem szólhatsz
Verse 3:
Véremet szívtad egy éven át
Tűrtem, tűrtem s vártam a csodát
Reményem hirtelen tovább is szállt
Mikor közölted, nem szeretsz már
A boldogságot tapintani lehetett
Pedig a Világ lenéz Téged
Majd ha felnősz, úgyis rájössz
Elbasztad, hiába röhögsz!
Ref.
2X
Augusztus 10. Budapest Park
