Én már sírni nem tudok,
Úgy érzem lassan elbukok,
te neked a könnyeid maradtak,
Erőt meríts higgy magadban!
Én már sírni nem tudok,
Úgy érzem lassan elbukok,
te neked a könnyeid maradtak,
Erőt meríts higgy magadban!
Én már sírni nem tudok,
Úgy érzem lassan elbukok,
te neked a könnyeid maradtak,
Erőt meríts higgy magadban!
Hekiii:
love story-nak indult, nézd meg mi lett belőle
úgy állok, mint egy szikla és menetelek előre,
eltörött a csípő, mert túl nagy volt a lába
a Hamupipőkémnek ki elszökött a bálba,
a telefonom néztem a hívásodat várva,
s miattad az ajtóm minden este tárva,
a reggelem egy káosz, az éjjelem meg botrány,
mert rá jöttem, hogy többé nem jössz vissza hozzám,
Rómeó és Júlia, Montague és Capulet,
de minden tiszta tűz, de a szerelmünkből hamu lett,
szomorkodás helyett kértelek, hogy nevess,
a gyűlöleted helyett kértelek, hogy szeress,
ebből persze semmit maradj akkor magadnak,
hitelt adva magadnak rólam kapott szavaknak,
ennyi lett a vége, a türelmem is elfogyott,
és egy a biztos bébi sírni többé nem fogok!!!
Én már sírni nem tudok,
Úgy érzem lassan elbukok,
te neked a könnyeid maradtak,
Erőt meríts higgy magadban!
Én már sírni nem tudok,
Úgy érzem lassan elbukok,
te neked a könnyeid maradtak,
Erőt meríts higgy magadban!
Atesz:
Darabokra szedek minden érzést,
de ez valahogy kifog rajtam és én kérek elnézést,
mert az Isten nem büntet, a sors a hibámért ültet,
ember hiába tüntet, egyszer minden eltűnhet,
el is tűnt. Ne sajnálj, mert arra még nem szorulok,
a jég hálán is megélek, ha néha ki is borulok,
nem csak rólam szól, csak én magammal üzenek,
hisz a postás is kap levelet, hiába nem jött üzenet
meg akarom mutatni, hogy erős vagyok a szívemben,
kibuktam és leírom, de nem változik semmi sem
csak, hogy tudjátok, a megoldás nem létezik,
ha az árral úszol szemben, egyszer úgy is észre veszik,
jött a mentőhajó, és az enyém te voltál,
de elsüllyedtünk együtt, és nem kaptunk 10 Oscart,
ne is szánjanak, inkább semmi mint a rossz,
ne mondj semmit ha dadogsz én örülök, ha ragyogsz!
Én már sírni nem tudok,
Úgy érzem lassan elbukok,
te neked a könnyeid maradtak,
Erőt meríts higgy magadban!
Én már sírni nem tudok,
Úgy érzem lassan elbukok,
te neked a könnyeid maradtak,
Erőt meríts higgy magadban!
Én már sírni nem tudok...
Úgy érzem lassan elbukok...
te neked a könnyeid maradtak...
Erőt meríts higgy magadban...
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah