|
|
|
| Előadó: | Artist |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
VERZE1
Már látok, nem érdekelnek árnyak
Még várok, míg a hátamra nőnek a szárnyak
Minden napom, a feledésbe merül másnap
Csak látom, ahogy az utcán gangek állnak
Minden estém, szabadon, úgy ahogy akarom
És mindig tudtad te, hogy érzem is szabadon
Minden alkalom, benne van egy szótlan csókban
A szádon a kíváncsiság, szívedben vágy voltam..
Minden szép nap, ami mára még szebb lett..
Úgy alakult, hogy ne kettő, egy szív kellett érezzen..
Hagyd hogy vérezzen, néha nincs más dolga...
Néha nem más létező, hanem gyenge rabszolga..
Az élet mondja, csak élned kell fiam..
Ne gondolj rá, ha természetem néha meg szivat..
Csak gondolj rám, akkor is ha nem érted..
Csak láss, akkor is ha nem mindig látod a szépet...
REFRÉN(2x)
Csak zuhanok, fentről le..és lentről fel..
Engem nem érdekel az sem, ha az élet megtördel.
Csak az maradjon meg nekem, ami bennem van..
Csak addig maradjak meg embernek, amíg lelkem van..
VERZE2
Már látok, akkor is, ha kevesen látnak..
Még várok, addig amíg még kevesen szállnak...
Minden napom, megsúgja, hogy merre jársz..
Csak látom, hogy darabokban vagy, szerte válsz..
Minden estém, úgy töltöm el, hogy nincsen gond..
És mindig tudtad te, hol a határ, hogy hol a pont..
Minden alkalom, gyengít az alkaron..
A szádon kíváncsiság, de a szívedben hatalom...
Minden szép nap, megmutatja, hogy szép vagy..
Úgy alakult, hogy az élethez nem állok hanyagul..
Hagyd hogy vérezzen, akkor érzem, hogy létezek..
Néha más a létező, én nem születtem embernek..
Az élet mondja, néha te is tévedsz gyermekem..
Ne gondolj rá, mert igaz, hogy csak a benső kell nekem..
Csak gondolj rám, hagyd merülni magadat bennem,.
Csak láss, még akkor is, hogyha néha nem tetszem..
Csak zuhanok, fentről le..és lentről fel..
Engem nem érdekel az sem, ha az élet megtördel.
Csak az maradjon meg nekem, ami bennem van..
Csak addig maradjak meg embernek, amíg lelkem van..
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
