|
|
|
| Előadó: | Somló Tamás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fábri Péter |
|
Novák János |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Félek, hogy az álmomból egyszer majd előlépsz,
Észreveszem, állsz a tér szegletén.
Félek, hogy a nap majd sütni fog éppen és
félek, hogy szédítő lesz az a fény.
Félek, hogy az arcod ismerős lesz majd és
félek, hogy a szádon ül majd egy árny.
Félek, hogy a lépcsőn őrültként futok majd.
Félek, jaj ne röpíts, nincs rajtam szárny.
Rémületes, édes bohóc.
Félek kábító lesz az a csók.
Rémületes álmok falán gyűrött fényképed lóg.
Félek, félek, szeretlek én.
Szép lidérc nem lesz remény
Hívlak, várlak, rettegek tőled.
Legrosszabb álmomban leszel enyém.
Félek, félek, szeretlek én.
Szép lidérc nem lesz remény
Hívlak, várlak, rettegek tőled.
Legrosszabb álmomban leszel enyém.
Félek, hogy az ágyadban ébredek egyszer
és félek, hogy a szádat rám tátod és
elnyel az a mély titkú barlang az öledben.
Félek és akarlak nincs menekvés.
Félek, hogy a kútba is utánad ugranék,
s félek, hogy a kút talán nem volna mély.
Félek, hogy a vágyaim valóra válnak
és cafattá foszlik a nagy szenvedély.
Rémületes, édes bohóc.
Félek kábító lesz az a csók.
Rémületes álmok falán gyűrött fényképed lóg.
Félek, félek, szeretlek én.
Szép lidérc nem lesz remény
Hívlak, várlak, rettegek tőled,
Legrosszabb álmomban leszel enyém.
Félek, félek, szeretlek én.
Szép lidérc nem lesz remény
Hívlak, várlak, rettegek tőled,
Legrosszabb álmomban leszel enyém.
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
