



KÓRBONCNOK:
Lerakjuk a névjegyet, a két kész face gyerek, a mexikói ízt, az albumon észleled,
ettől kapsz vérszemet a vérszagtól, északtól délig,
Itt nem kilóra mérik, mikor a style-om beérik.
Sokan remélik, hogy a Fhészek benézik,
a Kórboncnok, no meg az ODupla,
ha nem tetszik valami, írd meg a fórumra!
Fordul a kocka, kifordul a lapocka, szarok az alapokra, a köcsög alakokra,
nyeljed testvérem gatyámban anakonda!
ODUPLA:
Nyomorból nyomorba, a puttó páleszből egy uccsó kupica,
tüzet köpök, jövök azt megyek.
Közben beverek egy bonbon meggyet, nincs helyem, adj egyet,
ahova leteszem a fejemet vizes-hugyos sarokba.
Nem születtem burokba, gyertyát gyújtok, újítok, szitkot szórok, mint az orosz maffia.
Senki fia senki cigijét szívja, azt hívja a tv-t hol a tér kép, az élet a real térkép, széttép a pék,
Pénzből nem elég, ravasz kuvasz lesz az, aki széttép, büdös szájjal szájal.
Száraz kenyérből, penészből rak az újságra,
harapás egy új szálba, szájbaveri a basszájba.
Állj be, itt az ingyenélők, rímmel élők, sorstársak, kortársak szárnya.
Sakk-matt az élet játszma, állsz a black jack-re várva
a feledés meg a bánat láza lázít erre a szokásra,
Szó-társ oltása, ODupla rájön a megoldásra,
old navy navigál fájdalmas határa.
Hat lábra reng már a fortress ház alatt rája.
Együttes hatása, wing tsun tudása,
kicsontoz a Kórboncnok a csontbolt már zárva...



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.