|
|
|
Egy magam jöttem, fárad a lábam.
Ennyi sok embert még sose láttam.
Még sose láttam ennyi sok embert,
Mégis megismer, üdvözöl engem.
Nem vagy ügyetlen, jöjj ide mellém,
Nyújtsd a kezed, úgy hátha elérném.
Ketten a táncot bátran járnánk.
Szívesen várjuk, bárki jön hozzánk.
hogyha mi együtt tábort járunk,
egy ritmusra dobban lábunk,
és akiért a szívünk dobban,
mindenütt ott van, mindenütt ott van.
Aggok és aprók boldogan lépnek.
Ennyi vidám szív jó menedéknek.
Jó menedéknek ennyi vidám szív,
mert aki meghív, örök táncra hív.
Hogyha mi együtt tábort járunk,
egy ritmusra dobban lábunk,
és akiért a szívünk dobban,
mindenütt ott van, mindenütt ott van.
Hogyha mi együtt tábort járunk,
egy ritmusra dobban lábunk,
és akiért a szívünk dobban,
mindenütt ott van, mindenütt ott van.
Hogyha mi együtt tábort járunk,
egy ritmusra dobban lábunk,
és akiért a szívünk dobban,
mindenütt ott van, mindenütt ott van.
És amikor már mindenki ropja,
boldog a lélek, nem marad gondja.
Nem marad gondja, boldog a lélek,
felszabadul a tánchoz az ének.
Hogyha mi együtt tábort járunk,
egy ritmusra dobban lábunk,
és akiért a szívünk dobban,
mindenütt ott van, mindenütt ott van.
Hogyha mi együtt tábort járunk,
egy ritmusra dobban lábunk,
és akiért a szívünk dobban,
mindenütt ott van, mindenütt ott van.
Utoljára szeptember 12-én!
