|
|
|
| Előadó: | Hobo Blues Band |
|---|---|
| Album: | Tábortűz mellett |
| Megjelenés: | 1990 |
| Hossz: | 5:20 |
| Szövegírók: |
Földes László (Hobo) Földes László |
|
Póka Egon Tátrai Tibor Tóth János Rudolf |
|
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | Blues-rock |
| Címkék: | Keressük! |
Szürke kis ország ahol születtél,
És büszke vagy magadra, mert megszöktél.
A hely, ahol éltél, hírnevet nem kapott,
Nem innen jött Chaplin és Bartók sem maradhatott.
Különc vagy egy ócska helyen, nem nagy buli,
Néha egy farmer, útlevél, rágógumi,
Csak úgy lehet egy ilyen helyet túlélni,
Ha tudod, hogy egyszer úgyis le fogsz lépni.
Apádnak ott a bor, anyádnak a konyha,
Nem is tudják, hogy őket valaki kirabolta.
Sosem hitted, hogy ez neked megfelelne,
Mi az, ami az élethez elég lenne?
Vidéki város egy kis országban,
Rosszkor születtél, rossz helyen,
Közöttük élsz, de mégsem velük,
Más vagy mint ők. Idegen.
Egyszerűbb volna szépen, lehajtott fejjel élni,
Nem lázadni soha, a Napba sose nézni,
Te mégis lennél valaki, neked kell az élet,
Megéri, bár nem érdekel mást, csak téged.
Különc vagy egy ócska helyen, mondtam, nem nagy buli,
Néha egy farmer, Coca Cola, rágógumi,
Csak úgy lehet egy ilyen helyet túlélni,
Ha tudod, hogy egyszer úgyis le fogsz lépni.
Mindenki emigráns, kívül, vagy belül,
Hogy miért is tette? Holnapra kiderül.
Új szelek fújnak, ki érti ezt?
Új idők jönnek, Kovács úr, mi lesz?
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
