dalszöveg, előadó kereső
Dalszöveg, előadó kereső
előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Tartalom
Nemzeti Hang: Dicsőségre ítélve

Nemzeti Hang - Dicsőségre ítélve

off off off off off
Dicsőségre ítélve
Előadó: Nemzeti Hang
Album: Dicsőségre ítélve
Megjelenés: 2013
Hossz: 4:41
Szövegírók: Szalóczi Ádám
Györke Erik
Simon Gergő
Zeneszerzők: Keressük a zeneszerzőt!
Kiadó: E.Z.S. Music
Stílus: Keressük!
Címkék: Keressük!
Megtekintve: Ma 1, összesen 12948 alkalommal
Tartalom
Dalszöveg

Dicsőségre ítélve

Mondják a hitünk az Olaszoktól kaptuk, kúlturát a Németek adtak, harcolni a Török tanított meg. Énekelni a Szlávok. Nem vitázok, leszek hitetlen, tudatlan, esetlen, ügyetlen a dalban. Vissza adok mindent amit mások magukénak akartak vitatni belőlem. Nem kell idegen. Valami marad a végén ami csak Magyar bennem, amit a kárpátmedencébe hoztunk, s el nem sikkasztották aljas századok. Ha egyetlen porszem talán, de az új világ új hajnalán felépítem belőle majd az igazit, az Ősmagyart.


Arcomat lágy eső mossa
nevem, nevetek sárba tapossa,
de a túl a jó hírt hozza el
menjünk, mert menni kell

történjen bárhol bármi
nem fogunk tovább várni
testvéreim fogjunk hát fegyvert
s jöjjön minek jönni kell

Ha nem lépünk csak félünk
mi értelme hogy itt élünk
itt a helyed állj a sorba
Magyar ember nem rabszolga

Mutassuk meg Árpád népe
dicsőségre van ítélve
Kolozsvár, Zenta, Kassa
Magyar sorsunk összefonja

Országunk belülről rontják
emberek kik a törvényt hozzák
arra, hogy szenvedjen a Magyar
ez az ami felkavar

történjen bárhol bármi
nem fogunk tovább várni
testvéreim fogjunk hát fegyvert
s jöjjön minek jönni-e kell

Ha nem lépünk csak félünk
mi értelme hogy itt élünk
itt a helyed állj a sorba
Magyar ember nem rabszolga.

előadó, zeneszöveg betűválasztó
Válassz előadót:
0-9
a
b
c
d
e
f
g
h
i
j
k
l
m
n
o
p
q
r
s
t
u
v
w
x
y
z
Hírek
Hírek

PIM70: A tárgyak társasága – írók gyűjteményei a Petőfi Irodalmi Múzeumban Jókai Mór sétapálcáitól Lázár Ervin nyakkendőgyűjteményéig


Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?


A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.


A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.




A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.




A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.




A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.


A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.


Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.




A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.


A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.


A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM

Grafikai tervezés: Csuport Andrea

Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM


Fotók: PIM