|
|
|
Összecsuklanék gyomrom görcsbe de mi a fasznak
Horhérok fejeznek, akasztanak
Talán sírok mert szörnyű, könnyű könnyek között
Lakattal zárt boros könyvek
Néz rám és lapozz belém, olvass majd tépj szét
Mutass nekem pédát fejemre gerendák hullanak a szürke oriás felhőkből
Csak a saját erőmből kell pozitívra faragnom a negatív vágyamat
Kisgyerekként ágyalatt rejtőztem hogyha féltem, vagy csak úgy poénból
Mert tettszett hogy nem értettem még dolgokat az életről
Talán mostse értem de négyen kisérnek
Ajándékomat meg kaptam megcsonkított szárnyal
Egyre hevesebben élek
Félek a magánytól, félek a haláltól
Hisz olytávol de mégis közel egyre csak ver a szívem
Tollam folyik, üzenek
Mert minden kincsem ez ahogy másnak a kerékpár,
Mondom elégmár elég a sok szarból
Karóba húzott fonalak, oldalak egy könyvben
Csúsztatott szikék, pengék
Vág fel az eremet nemmég!
Nem szeretném mégsem
Hisz nemvagyok szép nemvagyok erős vagy bajnok
De tisztelettel vallok mellém áltál feléd hajlok
Hajlítom a gonosz rosszat mien meglepetést hozhat
Mit mutatnak mások én nem látok a jövőbe a műfajhoz kötődve
Próbálok cselekedni (próbálok cselekedni)
Az ördögöm a sátán saját magamat látván
Szánalomra méltó futok hiába az miértjó
Bele fulladok hibámba
Magadnak csináld a trét
Sajnálom én megbántam hogyha összetörve áltam
Miértnem fényképeztél le csokoládét majszolva
Hajszolva az örömöt torkomon akadt falatokkal
Sötétben fura alakokkal
Bár összevertek volna arrol szolna most minden
Akkor biztos hogy sirnál de hidd el hogy könnyen tovább bírnál lépni
Aki érti az tudja könnyem egyenlő a nulla
Nincs miért hullajtni mulatnom kéne mással
A vallomásokkal örökre felhagyni a faszba
Szavamat csak az gátolja hogy egyszerű és átlagos
Csupán áltatos busszúvágy ingere hajt bele a gyászba
Égő cigivel a számban több ezer ember fohásza
Egészen idáig nyúlik a hang dallama a fülembe mondja
Fuj mien ronda ocsmány figura az árbóc
Evezzetek rabszolgák hiszen ez a ti sorsotok
Én nem várom a kolompot, a csengőt hogy meg szólaljon
Itt hagyom hisz ugy akarom ahogyan lesz
Valahol ezt hallotam
Mikor markoltam a keveset akkor is elesett tőlem
A szerencse meg a vidámság az királyság volt nem?
Túl messze van még nem látom a családomat megbántom
Flegmán válaszolok nekik akik merik megteszik
De ez annyira kielégit hogy elsem mondom megnyugtat
Világos lett minden igen most is fáj de nem érdekel már hogy tilos
Hiszen a véremsem piros hanem fekete és sűrű
Egy aprócska gyűrű egy aprócska ujjra húzva
Tudom hogy rég volt de kattintanék a bagódra
Azonnal karommal jeleznéz hogy értse meg mndenki
Nem falazok nem leszek már olyan mint rég
Ostoba kis buta gyerek, mostmár merek küzdeni
Hogy vágyaim teljesüljenek mertem üzenni
Agyamben a fény szivem még sötét de be válallom
Lefekszek és az életemet ujra álmodom
A szakma és azon zenei kritikusok, akiknek már volt szerencséjük meghallgatni az új albumot, egyöntetűen pozitívan fogadták és felemelő cikkekben ünneplik a „Memory Of Our Future” című, új kiadványt, méltatva annak zenei gazdagságát és művészi mélységeit a prog-rock hazájában, Angliában, és a fusion jazz kiemelkedő területein is: az Amerikai Egyesült Államokban. Ez a lemez új szintet képvisel a műfajban, és az egyértelműen kihagyhatatlan. Rajongók milliói várják izgatottan, hogy végre hallhassák az albumot, amely május 10-én jelent meg világszerte.
„Az album lineupja nagyjából mindent elmond, amit a zenei kifinomultságról és a szakmai tiszteletről tudni kell, amit Mandoki zeneszerzőként, zenekarvezetőként és munkatársként diktál”
– áll a The Prog Report legfrissebb kritikájában.
„Nagyon várjuk „A Memory Of Our Future” megjelenését, a „Blood In The Water” című dal izgalmas meghívást jelent ahhoz, ami egy igazi és mély zenei utazás ígéretévé válik” -nyilatkozta Phil Aston zenei kritikus.
„A fantasztikus dalok mélyen tükrözik Leslie Mandoki látomását arról, hogy hidakat építsen a progresszív jazz-rock éles szövegeivel, illetve kemény megjegyzéseket tegyen a korunk társadalmi kihívásaira…”
- mondta Paul B. Birch angol zenekritikus.
Több mint három évtizeddel megalakulása után a Leslie Mandoki által vezetett Mandoki Soulmates zenekar nemcsak zenei áttörést hozott az új "A Memory Of Our Future" című albumával, hanem precizitást is, mely a szenvedély csúcsát képviseli, egy igazi hangtechnikai mesterművet. A teljes korongot analóg eszközökkel rögzítették és állították elő a kezdetektől fogva az utolsó pillanatig, hűen megőrizve a művészi folyamat autentikus élményét az első hangtól a kész bakelitig. „Ez az analóg hangzás esztétika még egy telefon kis hangszóróján is átjön ebben a digitális világban ahol a legtöbben streamingben fogják hallgatni…Egy kézzel, töltőtollal írt levél a közönségünknek” – nyilatkozta Leslie.
Újdonság, hogy egy 80 perces, egy központi gondolatra épülő album elkészítése ritka vállalkozás napjaink zenei világában beleértve azt, hogy az anyag tisztán, analóg jelfeldolgozással véglegesedett a mikrofontól a keverésen és maszteringen át a vinyl lakkvágásáig.
Egy kontinensen átívelő projekt volt ez, hiszen a Starnbergi-tónál lévő Mandoki-stúdióban már lekevert analóg mesterszalagot a híres Greg Calbi (John Lennon, Bob Dylan, Paul Simon, Bruce Springsteen) finomította tovább Leslie-vel a New York-i Sterling Sound masztering stúdióban, míg a bakelit masztert az Emil Berliner Studios-ban keverték. Mindkettő garancia arra, hogy az LP kiválóan megfeleljen minden speciális audiofil igénynek.
A napjaink zenéjében ritka rögzítési és produkciós folyamat alkalmazásával sikerült az együttesnek egy melegséget és vibráló hangzást megörökítenie, ami gyakran hiányzik a digitális felvételekről.
Az „A Memory Of Our Future” összességében olyan változatos zenei művet teremt, mely a progresszív zenétől a jazz rockig terjed és ötvözi a kompozíciós érettséget, a játékos könnyedséget, valamint a művészi szólókat izzó feszültségével és mélyreható társadalmi, politikai szövegeivel.
A Mandoki Soulmates a rock és fúziós nagymesterek generációkat átölelő szuperbandája - melynek tagjai az alapító, Leslie Mandoki mellett: Ian Anderson (Jethro Tull), Mike Stern, Al Di Meola, Randy Brecker, Till Brönner, Bill Evans, John Helliwell (Supertramp), Cory Henry, Richard Bona, Steve Bailey, Simon Phillips (Toto), , Tony Carey (Rainbow), Nick van Eede (Cutting Crew), Jesse Siebenberg és Mark Hart (mindketten a Supertrampből) - egy olyan összefogás, mely az emberiség egységéért emel szót a megosztottság útvesztői közepette.
Az „A Memory Of Our Future” albummal a Mandoki Soulmates egyedülálló módon ötvözi a zene legmagasabb minőségét a maga társadalmilag és politikailag releváns üzeneteivel. Ez a lemez nem csupán a progresszív zene és a jazz rock rajongóinak szól, hanem minden olyan embernek, aki igazi és hiteles zenét keres.
A Fekete Hattyú borítója már önmagában ikonikus szimbólummá vált. Leslie szerint "itt vagyunk a válságok zuhatagában háborúkkal, járványokkal és geopolitikai hatalmi játékokkal, ahol a Fekete Hattyú közöttünk landolt."
Magyarországon a lemez előrendelhető az MG Records oldalán: https://lnk.to/MandokiSoulmates_AMOOF
Háttér az eddigi felvezetőkről
1) A "Blood In The Water" és az "Enigma Of Reason" dalok azon időkre emlékeztetnek, amikor a normális élet elveszett, és félelmeink realitást nyertek.
2) A "Devil's Encyclopedia" nemcsak egy kiáltvány a totalitarizmus és az agresszió ellen, hanem figyelmeztet a közösségi média propaganda hatásaira is.
3) „The Big Quit” refrén soraiból: „Nehéz idők kemény embereket nevelnek, Kemény, bátor emberek könnyebb, szebb időket teremtenek, a könnyed idők könnyelmű generációt nevel fel, és a hanyag, könnyelmű generáció nehéz időket teremt megint. Ebből az ördögi körből nem találjuk a kiutat”.
4) „We Stay Loud" című dal felhívás arra, hogy bátrak legyünk, és ragaszkodjunk a szenvedélyünkhöz, amellyel a konformitás helyett a zajos ellenállást választjuk.
Fotók: Mandoki Soulmates
