|
|
|
Összecsuklanék gyomrom görcsbe de mi a fasznak
Horhérok fejeznek, akasztanak
Talán sírok mert szörnyű, könnyű könnyek között
Lakattal zárt boros könyvek
Néz rám és lapozz belém, olvass majd tépj szét
Mutass nekem pédát fejemre gerendák hullanak a szürke oriás felhőkből
Csak a saját erőmből kell pozitívra faragnom a negatív vágyamat
Kisgyerekként ágyalatt rejtőztem hogyha féltem, vagy csak úgy poénból
Mert tettszett hogy nem értettem még dolgokat az életről
Talán mostse értem de négyen kisérnek
Ajándékomat meg kaptam megcsonkított szárnyal
Egyre hevesebben élek
Félek a magánytól, félek a haláltól
Hisz olytávol de mégis közel egyre csak ver a szívem
Tollam folyik, üzenek
Mert minden kincsem ez ahogy másnak a kerékpár,
Mondom elégmár elég a sok szarból
Karóba húzott fonalak, oldalak egy könyvben
Csúsztatott szikék, pengék
Vág fel az eremet nemmég!
Nem szeretném mégsem
Hisz nemvagyok szép nemvagyok erős vagy bajnok
De tisztelettel vallok mellém áltál feléd hajlok
Hajlítom a gonosz rosszat mien meglepetést hozhat
Mit mutatnak mások én nem látok a jövőbe a műfajhoz kötődve
Próbálok cselekedni (próbálok cselekedni)
Az ördögöm a sátán saját magamat látván
Szánalomra méltó futok hiába az miértjó
Bele fulladok hibámba
Magadnak csináld a trét
Sajnálom én megbántam hogyha összetörve áltam
Miértnem fényképeztél le csokoládét majszolva
Hajszolva az örömöt torkomon akadt falatokkal
Sötétben fura alakokkal
Bár összevertek volna arrol szolna most minden
Akkor biztos hogy sirnál de hidd el hogy könnyen tovább bírnál lépni
Aki érti az tudja könnyem egyenlő a nulla
Nincs miért hullajtni mulatnom kéne mással
A vallomásokkal örökre felhagyni a faszba
Szavamat csak az gátolja hogy egyszerű és átlagos
Csupán áltatos busszúvágy ingere hajt bele a gyászba
Égő cigivel a számban több ezer ember fohásza
Egészen idáig nyúlik a hang dallama a fülembe mondja
Fuj mien ronda ocsmány figura az árbóc
Evezzetek rabszolgák hiszen ez a ti sorsotok
Én nem várom a kolompot, a csengőt hogy meg szólaljon
Itt hagyom hisz ugy akarom ahogyan lesz
Valahol ezt hallotam
Mikor markoltam a keveset akkor is elesett tőlem
A szerencse meg a vidámság az királyság volt nem?
Túl messze van még nem látom a családomat megbántom
Flegmán válaszolok nekik akik merik megteszik
De ez annyira kielégit hogy elsem mondom megnyugtat
Világos lett minden igen most is fáj de nem érdekel már hogy tilos
Hiszen a véremsem piros hanem fekete és sűrű
Egy aprócska gyűrű egy aprócska ujjra húzva
Tudom hogy rég volt de kattintanék a bagódra
Azonnal karommal jeleznéz hogy értse meg mndenki
Nem falazok nem leszek már olyan mint rég
Ostoba kis buta gyerek, mostmár merek küzdeni
Hogy vágyaim teljesüljenek mertem üzenni
Agyamben a fény szivem még sötét de be válallom
Lefekszek és az életemet ujra álmodom
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
