|
|
|
| Előadó: | Katonadalok |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kallós Zoltán és az Ökrös zenekar
-----
Vékony héja van a piros almának,
gyenge szíve van az édesanyámnak,
édesanyám gyenge szíve meghasad,
ha a fia katonának benn marad.
Édesanyám ne sirasson engemet,
menjen haza, nevelje föl öcsémet!
Nem megyek én, nem nevelek több árvát,
hat krajcárért, hogy szolgálja a császárt.
Búja lehet annak a kismadárnak,
kit örökre galickába bezárnak,
hát, annak az ügyes magyar legénynek,
akit ősszel katonának elvisznek.
-----
Hallod babám, mit fütyörész a rigó,
katonának beíratott a bíró.
Hadd el bíró, kutya bíró megbánod,
még az éjjel a leányoddal hálok.
Mikor kezdtem kufferemet pakolni,
édesanyám akkor kezdett siratni.
Édesanyám köszönöm a nevelést,
három évig nem eszem a kenyerét.
Verd meg Isten azt, aki ezt csinálta,
de még jobban, aki ezt kitalálta.
Elviszik a magyar legényt messzire,
német császár keserű kenyerére.
-----
Azt gondolja, ki nem tudja,
hogy én nem búsulok soha. csuhajja
Pedig nincsen az az óra,
hogy a könnyem ne hullana. csuhajja
Hull előmbe, hull a földre,
hull a gyászos kebelembe. csuhajja
Árkot vág a két orcámon,
mint a zápor az utcákon. csuhajja
Azt gondoltam eső esik,
pedig a szemem könnyezik. csuhajja
Az én szemem sűrű felhő,
onnan ver engem az eső. csuhajja
Hull a könnyem, hull csendesen,
fáj a szívem keservesen. csuhajja
Ha tied is úgy tud fájni,
soha meg sem tudunk válni. csuhajja
-----
A kalapom, a kalapom félig selyem,
de én aztat félre vágom, úgy viselem.
Nem búsulok, rámulatok,
úgy is tudom, hogy meghalok.
Két fekete, göndör szőrű lovam vagyon,
még az éjjel mind a kettőt elmulatom.
Elmulatom, nem sajnálom,
szerettelek, csak azt bánom.
Rég megmondtam kisangyalom csalfa ne légy,
a lábadra magas sarkú cipőt ne végy!
Magas sarkú cipőt vettél,
a világ csalfája lettél.
Szeretett a fene soha, fene soha,
csak meg voltam véled szokva.
Úgy meg voltam véled szokva,
el se felejtelek soha.
-----
Komámasszony kakasa, kakasa,
felszállott a kapura, kapura.
Mind azt kukorékolja, rékolja,
komámasszony, de csalfa, de csalfa.
Komámasszony tegyen úgy, tegyen úgy,
én a kakas, kend a tyúk, kend a tyúk.
Guggoljon le nekem úgy, nekem úgy,
mint a kendermagos kakasnak a tyúk.
Egy hagymáért nam adom, nem adom,
pálinkáér' a szegre felakasztom.
Ha pálinkát ad az úr, ad az úr,
hová akar oda szúr, oda szúr.
Kicsi róka, kicsi nyúl, kicsi nyúl,
még a pap is odanyúl, odanyúl.
Oda biz'a ne nyúljon, ne nyúljon,
hogy a körme lehulljon, lehulljon!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
