|
|
|
| Előadó: | Kovács Nóri |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szép ragyogó napunk támadt
mivel Krisztus ma feltámadt,
örvendjünk, vígadjunk,
rebegjen hőn ajkunk,
alle-alleluja!
A hívők mind együtt voltak,
és könnyezték a nagy holtat.
Közöttük, ím, egyszer
megjelent a Mester,
alle-alleluja!
Föltámadott harmadnapra,
Szűzanyját megvígasztalta,
tündöklik sírboltja,
letörve a zára,
alle-alleluja!
Jézusunk feltámadása
bíbor hajnal hasadása.
Dicső feltámadásod
térítse a világot,
alle-alleluja!
-----
Ébredj ember mély álmodból,
megszabadulsz rabságidból,
meghalt értünk szeretetből,
föltámadt önerejéből,
a sebei bégyógyultak,
reményei megújultak.
A kősziklán ül az angyal
fényköntösben, nyájas arccal.
Alleluja, zeng a nagy szó:
Nincs itt, üres a koporsó,
nincs itt Jézus, mert föltámadt,
múljék el minden nagy bánat!
-----
Föltámadt Krisztus e napon,
hogy minden ember vígadjon,
értünk halált ki szenvedett,
megváltott minden lelkeket.
Mennek a nők szent sírjához,
kenetet visznek Krisztushoz,
egy fényes angyalt látának,
hallnak mennybéli szózatot.
Galieába menjetek,
vigyétek el a híremet,
tudják meg az apostolok,
hogy az Úr él s feltámadott.
Megjelent a szent anyjának,
kesergő szent Magdolnának,
azután meg szent Péternek,
s összesereglett híveknek.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
