|
|
|
| Előadó: | Makaronin |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Underground rap, hip-hop |
| Címkék: | Keressük! |
eSGé:
verz 1.
Hidd el a felét csak,amit ti láttok
amit meg hallasz te hülye,minden nap én attól várok
a spanom csöngetett,ó hátha hozott valamit
okosság okosíts vagy újítsunk már valamit
ez megy ti nálatok ez MRN a szája mos
ez Hungary le ugrani tanítja meg ki átlagos
nincs pénz a családnak,a gyereknek nincs családja
vagy,családos kis gyereknek az utca lesz a tanácsa
van még pár siralom,én le szarom a sztoridat
én csak a csajod siratom mikor mondta,hogy szoszi van!
eső le mosta ma,minden sebem mit ostora
ütött a húsomon ez van az élet mostoha
panelok emelet,tél jön a nyár után
mondjad a szám után,hogy azt mond majd a szám után
(tegyük ezt újra be),meg kik ezek? ez mi vagyunk!
egy éve nyomjuk viszont a jövő meg mi vagyunk
Refrén:
2x
Nem stimmel valami,reggel is éreztem
álom a világ,mér a valóságba érkeztem
el kapta két kezem, a felé ráncigálj
,hogy a szerencse csak én nekem ejtsen táncikát
verz 2.
Nem stimmel valami,reggel is éreztem
én lettem éretten az éretlen te életlen
ez a dal útra kél !!!
nincs annak jövő aki mindig csak a múltban él
érzem,hogy fúj a szél !!!
érezd a felszínen,hogy meg bújik a tartalom
míg elhiszem,hogy jó vagyok minden rosszat el altatom
magammal meg vagyok,úgyis ha fényem nem ragyog
gondolom gondol át,ezért holnapra meg hagyom
egy pár sorom ki satíroz, eSGé egy szak író
csak a gát akadály,hallgasd ahogy én szakítok
két kezem értelem nem áll le én is kérhetem
létezik végtelen, nem kell az érzelem
vigaszt én nem hozok,mert nem is célom
túl lövöm,a lasztit én a célon,mert ha dühös vagyok így lövöm(így)
a beaten így növök,hogy minden sorom egyre jobb
én úgy jövök mint szemét és téged a szemét hegyre dob
Refrén:
2x
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
