


| Előadó: | Konkrétum |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

MAGIC
Kölyök voltam hittem, hogy csak mese lesz az élet
nem is féltem semmitől, míg anyám karja védett
Csókja homlokomon égett, karja betakart, ha fáztam
minden éjjel vigyázott rám, amikor álmok között jártam
Mama fenn az égben, miért vagy olyan távol
tőled elválaszt egy világ, de a lelkemben élsz bárhol
Keserű az élet, fojtogat sok emlék
mindig fojtogat egy szerelem, mit csendben elfelednék
Mindent rendbe tennék hidd el, bízz meg bennem
nekem te voltál a könnycsepp minden éjjel a szememben
Rabul ejt egy álom a szél suttogta némán
te voltál a múzsám, érted lüktetett a vénám
Hittem, de minden szétesett kezemben
apám eldobta a szívem, mégis benne él az eremben
Hittem, de minden szétesett kezemben
apám eldobta a szívem, mégis benne él az eremben
------------
REF. 2X
Hittem, hogy a vihar bennem csendesül
hittem, hogy a fájdalom is mély álomba szenderül
A könny országa befogad, ha szívem darabokban
hittem, hogy a rózsám kinyílik az ablakodban
------------
LoD
Hogy elmondjak egy imát az csak néha fordul elő
kérlek Istenem most nézz rám, amit adtál lassan megöl
Tudtad gyermekként a vágyaim, elkísértél az úton
ahogy kaptam rosszat kaptam jót, ne változtass a múlton
Én köszönöm, hogy olyan anyát teremtettél
ki a hátán cipelt eddig, kiállt bármilyen bűntettért
Karja védett, sziklabörtön, szíve celláiban töltöm
kérlek neharagudj rám, olykor falát porba döntöm
Kétely nélkül indultam, mert mellettem volt apám
érte képes voltam bármire, hogy mi történt csak talány
Talán felnőttem egy kicsit, magam útjain, ha járok
visszanézek, nem felejtem, mindig számíthattam rátok
Mára nem tartanak láncok, minden gonddal újabb ráncok
harcra kész sorokkal állok, ököl helyett tollra váltok
A tintám marad fegyver, hol a gondolatok sebeznek
a vihar bennem tombol, míg a föld alá nem temetnek
------------
REF. 2X
Hittem, hogy a vihar bennem csendesül
hittem, hogy a fájdalom is mély álomba szenderül
A könny országa befogad, ha szívem darabokban
hittem, hogy a rózsám kinyílik az ablakodban


Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha