|
|
|
| Előadó: | Galóc együttes |
|---|---|
| Album: | Kalóz lemez |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Rákóczi Antal |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Szerői kiadás |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Galóc, a kalóz
Tekintetében büszkeséggel a távolba néz
A jobb kezében az éles fegyver, mindenre kész
Tudom, hogy övé a Héttenger, hajóján bejárta ezerszer
Csak azt nem értettem soha, miért van fél lába?
Bandája néhány ócska aranyért parancsra vár
Vitorlát bont, ha fúj a szél, a hajó messze száll
És a harci kedv, ha jő, a láthatár megnő
Veszélyben sok-sok száz ….kincses rakomány
Azért nincs a kalóznak csak fél lába
Mert a fedélzetről rázuhant egy cápára
A fejére meg egy gomba nőtt, egy légyölő
Így lett neve Galóc, a hajótörő
Fél lábán sincs más, csak egy bermuda
Csizmájában kiszakadt a zoknija
Öreg már, a fél szemére se lát
De kitűnőre végezte a Kalóz-iskolát
Sosem ült a vállán papagáj, aki boldogítaná
Mert ez a szép színes madár, a szagát sem bírná
Zakója szélét száz egér, rojtosra rágcsálta szét
Folton-folt nadrágján belül, a szél fütyül
Galóc egyszer már pórul járt, mert igen zsugori
Sok kincset ládájába zárt, és egy szigeten kötött ki
Elásta messze a parttól, azt hitte jó nagyot markol
De egy szemfüles fiú kileste őt, a nagy hajótörőt
Vers:
És most itt a kincs…magammal hoztam…
Én voltam az a kincstolvaj fiatal koromban…
Azóta csak sír Galóc a fél szemére
A matrózai meg elfutottak a messzeségbe
A szigetek neve azért lett Bermuda
Mert a környékén kincsekkel teli hajók vesztek oda
Hogy a titok háromszög, vagy kör talán
Azt csak a rút Galóc kapitány tudhatná
De ő már nem lékel hajókat, fáradt és vén
Egy nyugágyon horkol éppen a saját kis szigetén
Kincse sem maradt, csak egy rongyos térképe
Gyerekek, itt a kalózmesének még nincs vége
A Magyar rocktörténet című képregény első részének megjelenése után a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával a Képes Krónikák Kiadó elhozza a rockrajongóknak a folytatást a rendszerváltás előtti és az azt követő évtizedek zenei világáról, a korszak nagyjairól. A Magyar Zene Házában tartott május 7-i kötetbemutatón legendás zenészeink elevenítették meg ezt az időszakot, emellett megnyílt a Magyar rocktörténet művészeti vezetője, a fiatalon elhunyt Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás.
Az eseményen Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség vezérigazgatója beszédében köszönetet mondott a kiadónak, hogy felvállalta a hiánypótló kötet megjelentetésével járó munkát, és a fiatalon elhunyt Futaki Attiláról emlékezett meg. Úgy fogalmazott: „aki lapozgatja a könyvet soha ne feledje el, hogy volt egy olyan rocker, aki világhírű képregényrajzolóként beletette a lelkét ebbe a kötetbe.”
Demeter Szilárd
A rendezvény keretében a hazai rocktörténetről Hegyi György (Emil.Rulez) vezetésével Vincze Lilla (Napoleon Boulevard), Kalapács József (Pokolgép), Nagy Feró (Beatrice), valamint Müller Péter Sziámi (Kontroll Csoport, URH, Sziámi) beszélgetett. A kötetbemutató dedikálással, majd Nagy Feró és barátai akusztikus (unplugged) minikoncertjével ért véget.
A Magyar rocktörténet című képregény kiemelt célja, hogy bemutassa hazánk legnagyobb rockzenészeit és élő legendáit a magyar rockzene születésétől egészen a jelenkorig. A ’60-as, ’70-es éveket felvonultató, tavaly ősszel megjelent kötet után most itt a folytatás a ’80-as, ’90-es évek zenei ikonjaival. A képregény kreatív és egyben szórakoztató módon idézi fel a magyar rockzene emblematikus pillanatait és alakjait.
A kötet a nyolcvanas-kilencvenes évek legjelentősebb előadóit, többek közt az A. E. Bizottság, Bikini, Dinamit, VHK, Kontroll Csoport, URH, KFT CPg, Edda, Karthago, Első Emelet, Solaris, Pokolgép, Ossian, Akela, Bonanza Banzai, Quimby, Csókolom, PUF, Kispál és a Borz, Tankcsapda, Nyers, Kimnowak – és a hozzájuk kapcsolódó legendás zenészsztorikat a képregény műfajára jellemző sajátos, hol humoros-karikaturisztikus, hol realisztikusabb stílusban mutatja be.
A történetről
Pallaghy Karcsi, az első körben megismert közepesen tehetségtelen rockzenész feladja álmait, és beáll dolgozni a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és ezen keresztül a magyar popszakma urához, Erdős Péterhez. Feladata a tehetségek felkutatása és pályára állítása. Időközben úgy tűnik, viharos magánélete is révbe ér, a válás után újra megtalálja azt a nőt, akivel szívesen leélné az életét. A rendszerváltás azonban a kihasználható lehetőségek tárházát hozza, Karcsi régi barátjával önálló vállalkozásba kezd. Azonban az élet most sem kegyes hozzá, a középkorú férfiak családi, szerelmi, egészségügyi problémái őt is elérik. De a rockzene szeretete végigvonul főhősünk életén: megküzd a tehetségesnek tartott együttesekért a főnökeivel. Így – a munkáján keresztül – ellátogathatunk a leghíresebb koncerthelyszínekre, a fesztiválokra, a rockopera-bemutatókra, a búcsúkoncertekre és részesei lehetünk az új csillagok születésének.
Az esemény különleges alkalmat szolgáltatott arra, hogy megnyíljon a legismertebb magyar képregényrajzoló, Futaki Attila (1984-2024) életútját bemutató minikiállítás a Magyar Zene Háza könyvtárában.
A tárlaton a nyilvánosság előtt korábbiakban be nem mutatott rajzok tekinthetőek meg Futaki Attila világszínvonalú életművéből. Futaki képein a Spirál, Severed, Puskás és más nemzetközileg is híressé vált alkotások tűnnek fel, emellett a tárlat nyomtatásban eddig meg nem jelent rajzokkal egészül ki.
A kiállítás május 8-tól a Magyar Zene Háza Könyvtárának nyitvatartási idejében látogatható.
A képregény arculatának kialakítása Futaki Attila munkái alapján jött létre, zenei téren a kötet szakmaiságáról újra Jávorszky Béla Szilárd gondoskodott, a borító tervezésében ezúttal is Cserkuti Dávid vett részt. A rajzos „rock-minilexikon” szövegét Kántor Mihály jegyzi, a képeket Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzolták.
A Magyar rocktörténet képregénysorozat megvásárolható a Libri, a Lira, a book24, valamint a kepeskronikak.hu webshopokban.
Fotók: Petőfi Kulturális Ügynökség
