|
|
|
| Előadó: | RoKonik |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Czékli Róbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megláttam magam ott a tükörben,
Hogy minden nap rohantam üvöltve
A falnak. Mert sokan elhagytak.
Barátok voltak mégis belém martak.
Sokat adtam, de keveset kaptam.
Vagyis magamat ezzel áltattam,
Mert nem tűnt fel, hogy az élettől
Mennyi mindent kaptam már, és én ettől
Szenvedtem és ostoroztam magam,
Hogy az egész életem haszontalan.
Gyermek koromban körém építettek
Egy kamu világot tele tévhitekkel.
Bűnnek éreztem az egész életem,
De vártam a megváltást a nehéz éjeken.
Mástól vártam, hogy segítsen rajtam,
De kulcsra leltem, itt magamban!
Sok hiba volt, amiket elkövettem
A helyes utat amíg én nem követtem.
De most már látom, hogy ott van a Fény!
A lélek őrzi a csodálatos lényt.
Sosem értettem, hogy miért ilyen a világ:
Valamit elbasznak, de a másik a hibás.
Néha leszarom, de sokszor el szomorít,
Ha valami baja van, mást is meg nyomorít.
Ilyen az ember: gyarló, de egyszer
Hiszem, hogy nem kell többé neki fegyver.
Meglátja végre: ez az út nem járható,
Csak a szeretet az, ami a szívből áradó.
Megértéshez vezet, erre vesz majd jegyet
Épít majd nem temet, nem sír hanem nevet.
Lentről az út csakis felfelé vezet.
Nyújtsd és én majd fogom a kezed!
Ha magunkban nem bízunk, hogy bíznánk másban?
Mindenki a tükrünk, vigyázz a zsákban
Azt fogod találni, amit bele raktál!
Azt kapod vissza, amit te is adtál!
Sok hiba volt, amiket elkövettem
A helyes utat amíg én nem követtem.
De most már látom, hogy ott van a Fény!
A lélek őrzi a csodálatos lényt.
Bámulja a tévét, de nem bántja a szemét,
Hogy 'mit elé nyomnak mind csak szemét.
Persze a sok szennyből is megláthatod végre,
Hogy mi a lényeg, hol van a vége.
Mindenhol ott van az igazság magja,
Viszont csupán csak úgy lehet hangja,
Ha kinyitod a szemed és mindenre figyelsz.
De ha nem nézel szét csak terheket cipelsz.
Életed nem változik: marad a régi,
Újabb éveket szenvedhetsz végig.
Úgy látod a világot, ha körbe nézel.
A jövő tudod nincs kőbe vésve!
Nyiss a világra, ne zárkózz el!
Ne bánkódj! Hát FEL A FEJJEL!
Lényem üzeni, hogy nincsen véletlen,
Így hát rábíztam magam az életre!
Sok hiba volt, amiket elkövettem
A helyes utat amíg én nem követtem.
De most már látom, hogy ott van a Fény!
A lélek őrzi a csodálatos lényt.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
