|
|
|
Reggeli hétkor az ágyamból felkelek
A fejem zúg, mint mindenkor szétreped.
Hideg a tej, mi az asztalon vár rám
Fáj, hogy elmúlt egy nyomorult éjszakám.
Hiába kérsz, nem kell, hogy élj velem
Nem kell a szép, csak hagyom, hogy jó legyen!
Napközben elunom az életem
Mit várjak tőle az egész egy rejtelem.
Várom az estét, hogy történjen már valami,
Nap-nap után, hogy nem történik semmi.
Hiába jössz, nem kell, hogy élj velem
Nem kell a szép, csak hagyom, hogy jó legyen!
Az egész estét egy kocsmában töltöttem.
Záróra után az utcára kerültem.
A csavargástól a lábam majd leszakad,
Fáradt testem megpihen egy pad alatt.
Hiába kérsz, nem kell, hogy élj velem
Nem kell a szép, csak hagyom, hogy jó legyen!
Hiába jössz, nem kell, hogy élj velem
Nem kell a szép, csak hagyom, hogy jó legyen!
Hagyd, hogy elbűbájoljon a Tha Shudras!
