|
|
|
| Előadó: | Missh |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Mr.Missh
Nélküled telnek a nappalok
egy üveg whiskey mellett azt hajtogatom, hogy meghalok
Füstöl a cigi, nem látok színeket
tömegben is úgy érzem magam, mint egy kibaszott lakatlan szigeten
Lassan kicsinálsz
miközben mással vagyok arra gondolok vajon mit csinálsz
Vajon gondolsz rám, ha igen mire vársz
lassan olyan távol leszel, hogy haza már nem találsz
De te csak menj, azt hiszed, hogy minden szebb lesz
ahogy vissza jönnék veled meg látod vissza sírod ezt
Részegen egy buliban egy helyi menő leszopat
Utána vissza sírod majd a lazulgatós napokat
De te keményen csak bulizzál
de tegyed fel a sminkedet, hogy ne lássák, hogy zokogtál
Bébi nézzél rám mond mit hagytál magad után
hogy mit hagytál magad mögött kérlek ne nézzél rám bután
Ne beszéljük ne most beszéljük meg holnap után
Mert érzem olyat teszek veled, amit később meg bánnám
Refr.: Tíkéj
Miért velem történik meg ez??
Miért nem mással játszottál??
Szívem már új jövőt tervez
Mert te mindent eldobtál
Nem tudok többé hinni benned
De már nem lesz soha sem
Rhino
Csukd be a szemed ne gondolj a rosszra
Emlékezz rám vissza nézz fel a holdra
Minden este én ott várlak téged
A lelked ilyenkor érzem hozzám téved
Nem tudok másra gondolni csak te rád
Bármit meg adnék még egyszer érezzem át
Azt a közelséget mikor hozzám bújtál
Mindent elhittem bármit hazudtál
Mikor először megláttalak éreztem
Úgy dobbant a szívem, mint soha még az életben
Mint egy villám úgy csapott belém
A tekinteted olyan volt mint az enyém
Te is zavarba jöttél, ezt láttam
Nem tudtam beszélni le dermedten álltam
De vajon gondolsz-e rám még
Vagy csak úgy, mint egy eltitkolt játék
Refr.: Tíkéj
Miért velem történik meg ez?
Miért nem mással játszottál?
Szívem már új jövőt tervez
Mert te mindent eldobtál
Nem tudok többé hinni benned
De már nem lesz soha sem
Bridge: 2x Tíkéj
Menj el nézz mást
Többé nem kísér
Már a múlt
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
