|
|
|
Ő is olyan ember volt,
Amilyen ember én
Egy oszladozó kondenzcsík
Az ég kék tenderén
A szemem sarkán zöldellő
- Szemem sarkán zöldellő
Kis békeszigeten
- Kis béka szigeten
A bambuszok árnyékában
- Ahol a pandák járnak
Csak Ő nem volt idegen
- Ő nem volt idegen
De a tetőn ücsöröghet
- A tetőn ücsöröghet
Akárhány jó barát
- Akárhány jó barát
A csíkok közti ösvényt
- A csíkok közti ösvényt
Én nem látom jobban át
Messze az a rohadt sziget
- Messze az a rohadt sziget
És nincsen csónak
- Sehol nincsen egy csónak
Ezt aztán hiába
- Ezt aztán hiába
Mondom az öreg Joe-nak
Mert ránk száll az este
És az égen Breil írással ott van
Minden kérdésre minden válasz
Csak én vagyok olvasatlan
És ide még jön egy sor, amit talán
Majd megszülök holnap
De addig is csöndben maradok
És szólok Öreg Joe-nak
Hogy rakjon föl egy teát
- Vagy inkább kávét
Zöldet, vagy feketét
- Fekete mindkettőből van
Engem nem versz te át
- Nem vagyok én olyan hülye
De feladtad a leckét
- Feladtad a leckét!
Szokásomhoz híven
- Fél a hülyéje
Félek egy kicsit
- Én mondtam előre
Így én sem jutok oda
- Csak várok, mint egy bot
De Ő sincsen sajnos itt
Mert ránk száll az este
És az égen Breil írással ott van
Minden kérdésre minden válasz
Csak én vagyok olvasatlan
S a szanaszét málló kondenz-ködben
Csak az Ő két szemét látom
És beszürkülök csöndben
Mert nem vagyok a barátom
Pedig Ő is olyan ember
- Ki igazán merni nem mer
Mint szerény jómagam
- És fontos Ő nekem
De a közös szigetünk
- Hisz van olyan nekünk
Sajnos rohadtul messze van...
Hagyd, hogy elbűbájoljon a Tha Shudras!
