|
|
|
| Előadó: | 4KSB |
|---|---|
| Album: | Demo-Realizálás |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 4:15 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | alternatív félakapella ska-jazz |
| Címkék: | Keressük! |
Ő is olyan ember volt,
Amilyen ember én
Egy oszladozó kondenzcsík
Az ég kék tenderén
A szemem sarkán zöldellő
- Szemem sarkán zöldellő
Kis békeszigeten
- Kis béka szigeten
A bambuszok árnyékában
- Ahol a pandák járnak
Csak Ő nem volt idegen
- Ő nem volt idegen
De a tetőn ücsöröghet
- A tetőn ücsöröghet
Akárhány jó barát
- Akárhány jó barát
A csíkok közti ösvényt
- A csíkok közti ösvényt
Én nem látom jobban át
Messze az a rohadt sziget
- Messze az a rohadt sziget
És nincsen csónak
- Sehol nincsen egy csónak
Ezt aztán hiába
- Ezt aztán hiába
Mondom az öreg Joe-nak
Mert ránk száll az este
És az égen Breil írással ott van
Minden kérdésre minden válasz
Csak én vagyok olvasatlan
És ide még jön egy sor, amit talán
Majd megszülök holnap
De addig is csöndben maradok
És szólok Öreg Joe-nak
Hogy rakjon föl egy teát
- Vagy inkább kávét
Zöldet, vagy feketét
- Fekete mindkettőből van
Engem nem versz te át
- Nem vagyok én olyan hülye
De feladtad a leckét
- Feladtad a leckét!
Szokásomhoz híven
- Fél a hülyéje
Félek egy kicsit
- Én mondtam előre
Így én sem jutok oda
- Csak várok, mint egy bot
De Ő sincsen sajnos itt
Mert ránk száll az este
És az égen Breil írással ott van
Minden kérdésre minden válasz
Csak én vagyok olvasatlan
S a szanaszét málló kondenz-ködben
Csak az Ő két szemét látom
És beszürkülök csöndben
Mert nem vagyok a barátom
Pedig Ő is olyan ember
- Ki igazán merni nem mer
Mint szerény jómagam
- És fontos Ő nekem
De a közös szigetünk
- Hisz van olyan nekünk
Sajnos rohadtul messze van...
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
