|
|
|
| Előadó: | Majmok Bolygója |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Süti Essemm |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Süti
Van kinek szemet szúrtunk mert mi lettünk a kör közép
Meg azért mert a nagyokkal nem repültünk sok körközé
Mirigyem belobban mert kifordult az irigy
Még az irigység mi sírod nem a bűbánat mi sír itt
A nóta te flótás így szól a színkópa
Durvábban nyúlsz a labdáért mint egy labradori fóka
Ezt vágod vagy csak lesel most is mint
Mostanság mindig csak a szopóhinta ring
Ha itt a Gáz utca hint mer ezeken nincsen smink
Ha berezeltél inkább vidd a hintót mint hogy hidd
Hogy geci nagy király vagy mert szerintem csak geci
Nagy ki csendben nagy a kicsi aki csak teszi
A faszom oda jutok jónak se jó lenni bazdmeg
Elhagynak a faszok mert az ordenáré lapból hand lett
Na, azt akkor mi van faszom
Teszem amit szeretek a köcsögöket hagyom
Vagy egy spanom aki spanom kint a Soproni út
Meg a telepen van még sok tagom
Van még pár tagem úgy hogy szelektálok vadon itt a vadonba
Ki geci lett az alatt gyúljon be a bomba
Nyúljon a nyaka meg menjen le rajta gomba
De legyen olyan mérgező mint a tudásfának a lombja
Ha inged van szakadjon le a gombja
Szakadt vagy mert folyton ezen szabod magad szakadj meg a faszomba
Refr:(2x)
Na elég lett végleg
El jött az idő
Hogy ez a nóta oda megy azt lelépi a léped
Nem azért lépes mert ez lett a divat
Ez lesz ami után lépdes mindenki
Essemm
Ez a gépház azt üzeni maradj blokkon
Ha a szarszagot nem bírod ott kint akkor maradj otthon
Cseles idők ezek a hetek itt átcsapnak szájba
Süteménnyel úgy rukkolunk mint a Tankcsapda száma
Nem kell a szaros rekesz benne tartott szeget szúrok
Ha a füleket nem sikerül akkor majd szemet szúrok
Nem tisztellek faszfej lessél rám bába
Ugorj ki az ötödikről és ne essél párkányra
Kell a divatpicsáknak és nekik kell a lóvé
Így folyton mesemondás címen mennek át lóvá
Én majom vagyok buzikám nem olyan fajta kópé
Kinek ha beerőltetted magad nem gyaláz be porrá
Csumi néked és az egész családodba
Bolygóra nyúlj magadhoz aztán feküdj csalányomba
Nem nevetek ha mondod mert én itt írom a viccet
Az ég ezt az arcot adta itthon mi vagyunk a kingek faszi!
Ezt nem az esti showder bánja
Hogyha aprítunk be az nap estig szórd el báttya
Ezt nem az esti showder bánnya
Hogyha aprítunk be az nap estig szórd el báttya
Refr:(4x)
Na elég lett végleg
El jött az idő
Hogy ez anóta oda megy azt lelépi a léped
Nem azért lépes mert ez lett a divat
Ez lesz amiután lépdes mindenki
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
