|
|
|
ELSŐ VERSSZAK
Én hamar megkedvelem az embereket,
sokan mondják rám ezér': elmebeteg.
Mikor olyanokat mondok hogy: Szeretlek,
pedig még csak egy hete, ismerlek.
Ragaszkodok a megszokásaimhoz,
ez így volt akkor, maradjon így most.
Nem váltunk mer' ez így pont jó nekem,
hogy rossz az életem, én így szeretem.
Ötletek voltak, de mind eltaposva,
álmok, csókok hullanak a porba.
Tekinteted engem belül felemészt,
fájdalmat itt hagyva, nélküle tovább mész.
Elküldöm neked hogy megtudd az érzést,
át éld te is ugyanazt azt a nézést.
Eltörje neked is picinyke lelked,
mert velem ezt tette de te nem sejtetted..
ELSŐ REFRÉN
Töröld a könnycseppet nézz csak előre,
a boldogság jönne, de régen megöltem.
Mosolyom fejemre felvarrtam,
Biztos jó így mert ezt akartam.
Töröld a könnycseppet nézz csak előre,
a boldogság jönne, de régen megöltem.
Mosolyom fejemre felvarrtam,
Biztos jó mert én így akartam.
MÁSODIK VERSSZAK
Sokan mondták: egyedül halok.
Pedig minden őszinte mit magamból adok.
Szerelmes versek, puszik meg szavak,
hangosan kiáltom, de maradnak halkan.
Csendben osonok, surrannék melléd,
érezném hogy a kezed a kezemre tennéd.
Kerestelek eltűntél merre mentél,
nem szerettél, vagy nem is léteztél?
Leülök csendben a kék eget nézem,
látom hogy szar most a messzeségben.
Kiheverem majd egy nagy pofon csattan,
magánytól az elmém lassan be kattan.
Aztán jönnek a pici poharak sorban,
mindegyik eltűnik csendben és gyorsan.
A pohár alját nézve megértettem:
Hogy túl jó vagyok, és ez nem véletlen!
MÁSODIK REFRÉN
Töröld a könnycseppet nézz csak előre,
a boldogság jönne, de régen megöltem.
Mosolyom fejemre felvarrtam,
Biztos jó így mert ezt akartam.
Töröld a könnycseppet nézz csak előre,
a boldogság jönne, de régen megöltem.
Mosolyom fejemre felvarrtam,
Biztos jó mert én így akartam.
HARAMDIK VERSSZAK
Nevetek mikor már sírni kéne,
kacagok azon hogy miért bántott az élet.
Csak tovább sétálok mert nekem ez tetszik,
ilyenkor úgy érzem rendben van bent itt.
A gyomrom fölött meg a májam mellett,
meg található ez a közhelyes szervem.
Magamon nevetek pedig padlón a helyem,
ha szerelmet lelek azt úgy is elcseszem.
Minek jön meg minek kopogtat,
a szívem előtt várhat nyugodtan topoghat.
Ócska csemege lenne úgy érzem,
keress fel másokat hogy ne legyél tétlen!
HARMADIK ÉS NEGYEDIK REFRÉN
Töröld a könnycseppet nézz csak előre,
a boldogság jönne, de régen megöltem.
Mosolyom fejemre felvarrtam,
Biztos jó így mert ezt akartam.
Töröld a könnycseppet nézz csak előre,
a boldogság jönne, de régen megöltem.
Mosolyom fejemre felvarrtam,
Biztos jó mert én így akartam.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
