|
|
|
| Előadó: | Pentele Ska Club |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | ska-punk |
| Címkék: | Keressük! |
A sarki bárban voltam az este,
Rátaláltam, de Ő is kereste.
A pulton állva ott volt a drága,
Benne egy szép üvegpohárba.
Gyönyörű volt, oly csábító illat,
Megbabonázott, s minden elillant!
Pár óra múlva már nincsen hatása,
Szerelem volt első látásra!
Igen, beleszerettem, s tudtam, hogy Ő kell,
Ízlelni akartam egész éjjel!
Mámorba taszítva, ugrásra várva,
Odasétáltam hívó szavára!
Iszol-e valamit? - kérdezte tőlem.
Hirtelen elállt a lélegzetem.
Téged akarlak érezni vadnak,
Mert állítólag 52 fokos vagy…
Ref.:
Pálinkát csókolni élvezet!
Nincsen rá szó, csak képzelet!
Ha leöntöd a garatba!
Leülepszik az agyadba!
A pálinka élvezet,
A végtelenbe elvezet!
Bár másnapos a szervezet
De a pálinka élvezet!
Tudtam, hogy jó lesz, számhoz is vettem!
A szemébe néztem, beleremegtem.
Lágy parfüm illat szállt fel a mennybe,
Mintha szilva, vagy barack lenne.
Íves ajka csak fénylően izzott,
Rám mosolygott és rám is kacsintott.
Kórházban végzem, mert szerelmes szívem,
Veled boldog leszek egész életemben.
Aztán jöttek a képek, nem láttam semmit,
Tudtam, hogy hazudott, tudtam csak csábít!
Újabb kör jön, ez ellen nincsen mit tenni,
Itt fogok (Ó) megdögleni!
Szinte bele sem ittam már émelyegtem,
A kocsmapultra mindent kitettem.
A cefre illat oly magasba szállott,
Nem láttam mást csupán délibábot.
Ref.:
Pálinkát csókolni élvezet!
Nincsen rá szó, csak képzelet!
Ha leöntöd a garatba!
Leülepszik az agyadba!
A pálinka élvezet,
A végtelenbe elvezet!
Bár másnapos a szervezet
De a pálinka élvezet!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
