|
|
|
| Előadó: | Gerendás Péter |
|---|---|
| Album: | Kamaszkorom legszebb dala |
| Megjelenés: | 2000 |
| Hossz: | 3:58 |
| Szövegírók: |
Brooker Gary Reid Keith |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Hungaroton |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | feldolgozás [+] |
We skipped the light fandango
Turned cartwheels 'cross the floor
I was feeling kinda seasick
But the crowd called out for more
The room was humming harder
As the ceiling flew away
When we called out for another drink
The waiter brought a tray
And so it was that later
As the miller told his tale
That her face, at first just ghostly,
Turned a whiter shade of pale
She said, 'There is no reason
And the truth is plain to see.'
But I wandered through my playing cards
And would not let her be
One of sixteen vestal virgins
Who were leaving for the coast
And although my eyes were open
They might have just as well've been closed
And so it was that later
As the miller told his tale
That her face, at first just ghostly,
Turned a whiter shade of pale
And so it was that later
Sikeres showcase-nappal indult, majd változatos kanyarokkal, katartikus pillanatokkal és felfedezésekkel folytatódott a Bartók Tavasz keretében megrendezett Ritmo.
Ígéretéhez híven élményekben gazdag, globális merítést adott a 2024-es Budapest Ritmo háromnapos zenei utazása április 11-13. között. Gérald Toto varázslatos afro–francia sanzonjai, Gaye Su Akyol galaktikus karizmája, a BCUC által vezényelt transzszeánsz és a Puuluup felszabadult folkja ejtette rabul a közönséget.
Boldog arcok, a tavaszi estén teraszon pihegő közönség, networképítő nemzetközi szakemberek töltötték meg az Akvárium Klubot a Ritmo két fő koncert napján. A „felfedezések fesztiválja” szinte mindent felvonultatott, amit a műfajtól elvárhatunk: elmélyült pillanatokat, távoli kultúrák üzenetét és önfeledt bulit.
Gérald Toto
A hazai közönség imádta Gaye Su Akyol anatóliai pszichedéliáját, a BCUC afrofuturista őrületét, Gérald Toto simogató hangját és stílusát, vagy a Duckshell és Luca Bassanese közreműködését a Bella ciao erejéig. Az Erzsébet téren a legfiatalabb korosztály is kitáncolhatta magát a Duckshell és a Hét Hat Club ingyenes koncertjein. A Puuluup megnevettette és megtáncoltatta a hallgatóságot, míg a Romano Drom Terne Čhavéval közösen adott jubileumi koncertje ünnepi hangulatban telt. Az időjárás is kedvezett a fesztivál hangulatának, amihez tökéletes aláfestést adott Cyborg Templar és Tibsā az Akvárium teraszán.
A showcase-napon a hagyományos népzenétől a dark folkon át az elektronikus fúzióig vonultak fel térségünk zenei dialektusai.
Minden produkció telt házzal ment a Szimpla Kertben, a fellépések hatására több meghívást kaptak a zenekarok, ami a Ritmo egyik kiemelt törekvése. Sikerrel, az eddigi legmagasabb részvétellel zárult a Ritmo szakmai programja is a Magyar Zene Házában. Chris Eckmann, a ljubljanai székhelyű Glitterbeat kiadó alapítója kapta idén a Budapest Ritmo Díjat és az azzal járó egyedi bakelit lemezt, amelyet Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója adott át. A filmprogram idei különlegessége, Vincent Moon és a Dalinda közös alkotása erős szakmai visszhangot keltett.
A világzenei fesztivál idén is hozta, amitől jellegzetes és különleges ez a programsorozatot: nemzetközi szakemberektől az olasz költő-aktivistán át a dél-afrikai punk kollektíváig és a kíváncsi közönségig, mindenki találkozott a Ritmo sajátos erőterében.
Fotók: Pesthy Márton
