|
|
|
Ref:
Ég és föld ma összeér.
Táncolnak a kedvemért.
Minden, amit szerettél,
Holnapra majd visszatér.
1.
A Nap összeolvad a Holddal.
Ahol dal van,
Ott van az-az oldal,
Ami oltalmat nyújt,
Persze lehet, nem gyújt
Lángra. Mára
Kár a gőzért,
Csak győzzük
Az iramot!
Mindent leírtam ott,
Ahol tegnap elégettem
Minden iratot!
Hírt adott a TV,
A közönségből kérték,
Hogy a mércét
Húzzuk le a WC-n.
Lehet, élnék
De nincs meg a végcél.
Életlen vég-kép,
Itt végképp nincs légtér!
Eltérnék, a megszokottól,
Ha szabadulhatnék
A sok gondolattól!
2.
Szétszakad az ég,
Nem látom,
Hogy a szakadék
Szélén állok.
Így hát szaladok,
Ameddig látok,
Hátha szabadabbá
Válok.
Várok, amíg
Szól a gitárom.
A szívem eléd tárom!
Játszom, s nem bánom,
Hogyha itt lelem halálom!
3.
A nappalt beborítja az éjszaka.
Az ég szakad ránk,
Hogyha még szabad
Az a gazda.
Amire szavamat adtam,
Azt betartottam
És újat alkottam.
A kotta füzet minden
Lapja tele.
Mindig a lelkünkből
Lesz a zene.
Lesed a trükköt,
Keresed a tükröt,
Mégis az én szavamon függtök!
Leültök, mikor állnotok kéne.
Kérhetném szépen,
Hogy álljatok félre?
Félre értés,
Rossz megérzés
Korán érés
És későn ébredés
Későn érkezés
A megbeszélt helyre.
A megszokás helyett
Inkább essek fejre!
