|
|
|
| Előadó: | plaZma |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ha egy borús alkonyon felébrednél az ágyamban
A kulcs a párna alatt ne feledd plazma hálátlal.
A heverőn egy levél hever benne rengeteg emlékkel
A lelkedbe égetve amibe beleírom hogy mért nem kell.
Tovább, fojtassuk az utunkat együtt kéz a kézben
Arra hogy nem számít nekem senki véleménye.
Mindenkit összezavar a lelkem két személye
Mindenkinek egy vagyok, egy könnycsepp a két szemében.
Bennem a gyengéd érzelmek ezer éve meghaltak
Akik próbálkoztak egytől egyig megmartak.
Elfeledlek egyszer mindenképpen talán
Te sem tudsz már korcsolyázni szívem jeges taván.
Tudom felkavar ez a búcsú dal nem pedig tétlángolás
Rózsaszínű metró kocsinkun eljött a végállomás.
Vissza sem nézek, nincs szükségem rád többé
Ahogy az álmaim úgy válok majd én is köddé.
Ments meg, hogy jobb helyre kerüljek
Ments meg, hogy szembe szegüljek
Ments meg, hogy élhessek még egy percet, hogy Megváltoztassam a világot egy cseppet.
Ments meg, hogy megváltozzon minden
Ments meg, hogy elmehessek innen
Ments meg, mielőtt elmegyek megkereslek,
Hogy elmondhassam neked mennyire is szeretlek.
Az életben a boldogságom sosem találtam
Ellenáltam, minden akadályt ledaráltam.
Az alázat soha nem emelkedett fölém
A világ számomra már keserű és tömény.
Minden olyan szép volt mikor még itt voltál mellettem
Érted amit akartál bármit megtettem.
A lelkemben a zűr nagyobb lett mint Manhatan
Nem érdekel senki hisz te vagy nekem az egyetlen.
A szerelem kegyetlen, folyton azon merengek
Hogy nem visz rá a gondolat hogy emlékeket feledjek.
Egyszer megkereslek hogy mindent elmondhassak
Hogy még egyszer a szép pofidra egy mosolyt lophassak.
Van még elég tinta de minden leírt mondat fáj
Nem változok senkiért tudom ezt is mondtam már.
De kettőnkön mul az egész ez nem ám csak egy pillanat
Míg újra él az alkony és a szeretet, a pirkadat.
Ments meg, hogy jobb helyre kerüljek
Ments meg, hogy szembe szegüljek
Ments meg, hogy élhessek még egy percet, hogy megváltoztassam a világot egy cseppet
Ments meg, hogy megváltozzon minden
Ments meg, hogy elmehessek innen
Ments meg, mielőtt elmegyek megkereslek, hogy elmondhassam neked mennyire is szeretlek.. (2x)
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
