|
|
|
|
|
A mindennapok ritmusába reppeltem bele,
majd te tehermentesítesz, egyetlen zene.
Muki:
Néha a kevesebb a több, de lehet szarul látom,
eleve levonom a végén, ha az eleje leköt azzal,
hogy alattam szór a bír a dallam, csak úgy, bárhol,
az tart sakkban, hogy nem lehetek ördögök közt angyal,
mégis megtaláltam önmagam, a színpadon, ha tapsoltak,
randomba jöttek lányok, mosolyt csalva az arcomra,
hajtottam az igazit, majd később azért tekertem,
mert a legtöbbnek csak szerep lett a hiányzol meg szeretlek.
Az úton, min veled megy, de csak egy darabig már,
kell hogy tisztán láss, mondtuk a valóság alakít át
olyanná, hogy túllépjek a szavakon, ez tettlegesség,
hiszem amit látok, ilyen vagyok, nincs erre mentség,
de nem állapot, hogy mindenért, én kérek bocsánatot,
örök gyerek maradok felnőttként is, ilyen téren más vagyok,
leperegtek az évek, nevek, számok hidd el,
azóta egy más világot élek, meg látok mint te.
A jóindulat beszél belőlem, olykor azon kapom magam,
hogy bármit mondok neked, minden szavam haszontalan,
de ha szerinted megér ennyit, akkor nyugodtan körözz le,
ezek szemet szemért elvek, de inkább szemet hunyok fölötte.
Refrén:
Ez most robban, roppan majd a súly alatt
mit cipelsz benn a blokkban, napokban
koppan, új marad, a régit dobja
sok van, ritmusra ha dobban a szív,
leírom pár sorban - pár sorban
mert ez minden dalban - minden dalban
ott van...
roppan majd a súly alatt
mit cipelsz benn a blokkban, napokban
koppan, új marad, a régit dobja
sok van, ritmusra ha dobban a szív,
leírom pár sorban - pár sorban
mert ez minden dalban ott van.
ÁdE:
Íme az étrendem, tálalom a szívem mindig két sz-ben,
vállamon ha viszem bánatod, akkor is vétettem,
ha igazat szólt szám, és hazudott a szemem,
mindig éreztem, a helyes ösvény az, amin rég mentem,
végeztem. Itt nincs ég veled csak viszlát,
azért kopiztam a képet nehogy félrekend a tisztát,
amíg élek ezt a listát addig sorolom míg bírom,
mert érted folyik minden, érted porolom papírom.
A lelkem remél, úgyhogy lelkizek a ringben
de egy két pofon képzavar a lelki szemeimben.
Terhekkel tömködne, ki sort sorra rabolt,
én meg verzékkel söpröm le, mit polcomra pakolt
rá az élet. Nézd meg aztán dönts valahogy végre
csak csapj a közepébe ha megégetett a széle
akkor, fel a páncél, csak ne fuss,
kell a hátszél, mert önmagadból tükröt építeni, csakis te tudsz.
Refrén
A mindennapok ritmusába reppeltem bele,
majd te tehermentesítesz, egyetlen zene.
Az Úton lenni boldogság című dokumentumfilm Földes László Hobo életművét dolgozza fel rendhagyó road movie formában.
A több mint egyéves forgatás során készült film archív felvételek és új anyagok segítségével rajzol portrét a Kossuth-díjas előadóról. A produkció február 13-án debütál a Dunán.
„Nem akartam az öreg rock and roll sztár
pozícióját megszerezni, és minden áron megtartani.
Még mindig újat akarok”
A Hobohoz kapcsolódó dalszövegek itt.
A filmről
Az Úton lenni boldogság című film Földes László Hobo dalszerző, énekes, előadó monumentális életművét mutatja be. A rendhagyó, mély érzelmekre ható road movie az archív felvételek mellett a zenész és az alkotók elmúlt időszakban megélt közös munkáját összegzi.
A film elsőként enged bepillantást abba a komplex, több mint egy éven át tartó forgatási folyamatba, amely Hobo életművét új művészi kontextusba is helyezi.
Portré és korszak
A Kossuth- és Petőfi Zenei Életmű-díjas Hobo a hazai zenei élet meghatározó alakja, a magyar rock- és bluestörténet egyik legismertebb zenekarának, a Hobo Blues Bandnek az alapítója. Leginkább közvetítőnek, mesélőnek tartja magát: olyan embernek, aki egész életében azt tehette, amit a legjobban szeretett – odaadással, kitartással, a konfliktusokat sem kerülve, sikerekkel és csalódásokkal együtt.
„A film nemcsak egy egyedi életutat rajzol fel, hanem az állandóan úton lévő közép-kelet-európai ember sorsát is megmutatja. Szabadságvágya, függetlensége, önállóságra törekvése folyamatosan összefonódott a magyarországi társadalmi, politikai és kulturális változásokkal. Persze iszonyú jó alap a zene, irdatlan az életmű, de közben ki tud bomlani egy másik dimenzió, egy magyar kultúrtörténeti tabló is. Ebben az életben rengeteg tragédia és szépség van, nekünk ezt kellett kibontanunk” – mondja Csáky Attila producer.
Forgatás – úton lenni szó szerint
A forgatás során a stáb elkísérte Hobót a 80. születésnapja alkalmából tartott Aréna koncertjére, forgott a kamera a fellépésein, a vidéki és határon túli turnékörútján, hogy végül egy igazán személyes, emberközeli, kulisszatitkokat és rengeteg archív felvételt bemutató film szülessen.
A művész saját szavaival
„Hobo, azaz csavargó vagyok ma is, állandóan úton vagyok. Ahonnan én jöttem, nem jött senki. Az én utamon előttem nem járt senki. Ma sem tudom, hová tartok, de úton lenni boldogság, megérkezni halál.”
Alkotói koncepció
A film alkotói – Szederkényi Olga rendező, Csáky Attila producer és Kőrösi András vezető operatőr – több mint 100 órányi új felvételt, valamint jelentős mennyiségű archív anyagot dolgoztak fel.
A road movie műfaja tudatos választás
A film szó szerint követi Hobót, miközben feltárja ars poeticáját, a „honnan jöttem” történetét, és reflektál arra a történelemre, amely formálta személyiségét és művészetét.
„A film olyan, mint ő: önazonos, semmiképp sem hamis. Hobo nem szorítható be semmilyen skatulyába, nem tartozik semmilyen kulturális szegmenshez, klikkhez, nem akar egy stílusból életművet építeni – ő mindezek összessége. Mi a filmben ezt a fajta hobóságot, ezt a szellemi úton levést akarjuk megmutatni.” – fogalmaz Csáky Attila.
Hobo „nincs helye mellébeszélésnek” hozzáállása a film nyelvében is megjelenik: tiszta, mély és komplex portré rajzolódik ki.
„A személyiségéhez igyekeztük adaptálni a film mesélési módját. Szabályok nélkül utazunk egy öntörvényű művésszel koncertről fellépésre, fellépésről koncertre, közben beszélgetünk inspirációról, emlékekről, tragédiákról, munkáról – de sosem veszítjük el a humorérzékünket. Óriási szerencse, hogy a legintimebb gondolataiba és környezetébe is beengedett minket. Filmünk talán példa arra is, hogy mit tehet egy ember, ha kilóg a sorból?” – mondja Szederkényi Olga rendező.
Az NFI támogatásával, a SanzonFilm és az MTVA koprodukciójában, a BLUESFILM gyártásában készült.
HOBO 80 – Úton lenni boldogság televíziós premier 2024. február 13-án 21:00-tól a Dunán.
A tévépremierhez kapcsolódva külön hangsúlyt kap az életmű zenei dimenziója is
A tavaly év végén meghirdetett dalpályázatra 28 pályamű érkezett Hobo legendás dalainak feldolgozásaival. A győztes Day By Day zenekar a film február 10-i díszbemutatóján veheti át a díját.
Alkotók
Producer: Csáky Attila
A MOZGÓ fesztivál igazgatója. Több történelmi és szerzői film producere, együttműködött többek között Bereményi Gézával, Koltai Lajossal, Mészáros Mártával, Rofusz Ferenccel és Tímár Péterrel. Legutóbbi munkái közé tartozik az Úri muri, megazisten!, jelenleg Térey János Káli holtak című művének adaptációján dolgozik.
Rendező: Szederkényi Olga
Díjnyertes dokumentumfilm-rendező. Az Úton lenni boldogság című filmet megelőző legutóbbi munkái: Böll közlegény megmentése (2023), Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája 1-2 (2018).
Vezető operatőr: Kőrösi András
Vezetőoperatőrként az volt a feladata, hogy egységes képi világot teremtsen Hobo rendkívül színes és gazdag életpályájának. Témaérzékenyen fényképezve a jelent, megőrizve annak dinamizmusát, zeneiségét, érzelmeit és költészetét.
Vágó: Borbély Viktor
Az elmúlt 27 év legkomolyabb vágói kihívását jelentette számára a film elkészítése, hiszen hatalmas mennyiségű nyersanyagot kellett feldolgoznia: több száz óra forgatott anyagot, és közel 100 órányi archív felvételt.
Zenei rendező: Madarász Gábor
Gitáros, dalszerző, filmzeneszerző, aki dolgozott többek között Rúzsa Magdival, Kovács Ákossal, Somló Tamással, Dés Lászlóval, Presser Gáborral, Wolf Katival. 20 évig volt a reklámszakmában, mint zenei producer, és számos mozifilm zenéjét szerezte.
