|
|
|
A mindennapok ritmusába reppeltem bele,
majd te tehermentesítesz, egyetlen zene.
Muki:
Néha a kevesebb a több, de lehet szarul látom,
eleve levonom a végén, ha az eleje leköt azzal,
hogy alattam szór a bír a dallam, csak úgy, bárhol,
az tart sakkban, hogy nem lehetek ördögök közt angyal,
mégis megtaláltam önmagam, a színpadon, ha tapsoltak,
randomba jöttek lányok, mosolyt csalva az arcomra,
hajtottam az igazit, majd később azért tekertem,
mert a legtöbbnek csak szerep lett a hiányzol meg szeretlek.
Az úton, min veled megy, de csak egy darabig már,
kell hogy tisztán láss, mondtuk a valóság alakít át
olyanná, hogy túllépjek a szavakon, ez tettlegesség,
hiszem amit látok, ilyen vagyok, nincs erre mentség,
de nem állapot, hogy mindenért, én kérek bocsánatot,
örök gyerek maradok felnőttként is, ilyen téren más vagyok,
leperegtek az évek, nevek, számok hidd el,
azóta egy más világot élek, meg látok mint te.
A jóindulat beszél belőlem, olykor azon kapom magam,
hogy bármit mondok neked, minden szavam haszontalan,
de ha szerinted megér ennyit, akkor nyugodtan körözz le,
ezek szemet szemért elvek, de inkább szemet hunyok fölötte.
Refrén:
Ez most robban, roppan majd a súly alatt
mit cipelsz benn a blokkban, napokban
koppan, új marad, a régit dobja
sok van, ritmusra ha dobban a szív,
leírom pár sorban - pár sorban
mert ez minden dalban - minden dalban
ott van...
roppan majd a súly alatt
mit cipelsz benn a blokkban, napokban
koppan, új marad, a régit dobja
sok van, ritmusra ha dobban a szív,
leírom pár sorban - pár sorban
mert ez minden dalban ott van.
ÁdE:
Íme az étrendem, tálalom a szívem mindig két sz-ben,
vállamon ha viszem bánatod, akkor is vétettem,
ha igazat szólt szám, és hazudott a szemem,
mindig éreztem, a helyes ösvény az, amin rég mentem,
végeztem. Itt nincs ég veled csak viszlát,
azért kopiztam a képet nehogy félrekend a tisztát,
amíg élek ezt a listát addig sorolom míg bírom,
mert érted folyik minden, érted porolom papírom.
A lelkem remél, úgyhogy lelkizek a ringben
de egy két pofon képzavar a lelki szemeimben.
Terhekkel tömködne, ki sort sorra rabolt,
én meg verzékkel söpröm le, mit polcomra pakolt
rá az élet. Nézd meg aztán dönts valahogy végre
csak csapj a közepébe ha megégetett a széle
akkor, fel a páncél, csak ne fuss,
kell a hátszél, mert önmagadból tükröt építeni, csakis te tudsz.
Refrén
A mindennapok ritmusába reppeltem bele,
majd te tehermentesítesz, egyetlen zene.
Díjjal ismerte el a szerzők munkáját a Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete.
Példakép kategóriában Hrutka Róbert, életmű kategóriában Németh Gábor, míg újító kategóriában az Akkezdet Phiai kapta a különleges beton plakettet.
A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete 250 tagot számlál, és sok ismert zenészt tud a soraiban.
Az egyesület alapvető feladata
Alakulása, azaz 2007 óta a könnyűzenei szerzők általános érdekképviselete, tagjainak érdekvédelme és érdekérvényesítése. A szervezet díjat alapított 2023-ban azzal a céllal, hogy a magas színvonalú alkotó és előadó-művészeti tevékenységeket elismerje és ösztönözze.
- A díj nem közvetlenül egy adott év teljesítményét, hanem az alkotó szakmára kifejtett hatását értékeli - fogalmazott Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke, aki a díjazottakat személyesen felkeresve adta át a különleges, vízcseppet és hullámokat ábrázoló beton plaketteket.
Példakép kategóriában az elismerést Hrutka Róbert Artisjus- és Fonogram-díjas zenész és zeneszerző kapta.
Eddigi pályafutása során több mint 200 nagylemezen dolgozott, és közel ezer reklám - és filmzene megírására kérték fel. A díj átvételekor arról beszélt, kizártnak tartotta pályája elején, hogy valamikor példakép lehessen.
- Egyáltalán azt sem gondoltam, hogy zenész leszek. Gyerekkoromban elvesztettem a hallásomat, nem tudtam beszélni, hét éves koromig jártam a kórházakat. A doktor bácsi azt mondta, hogy majd megtanulok beszélni, a hallásom viszont már nem lesz jobb, legfeljebb nem leszek zenész. Ezek után a hangszer jelentette nekem azt a kaput, amit meg tudtam nyitni önmagam és mások felé is. Kiskamasz koromban eldöntöttem, hogy nekem ez lesz az életem – mondta el Hrutka Róbert.
- „hiszek abban, hogy pár jó hang is képes megváltoztatni a világot. A zene pont olyan, mint az élet: megírjuk, eljátsszuk, és nem marad utánunk semmi, csak a dal. Most ezt a dalt írjuk egész életünkben”.
- fogalmazott Hrutka.
Hrutka Róbert és Bíró Zsolt, a SZERZŐK Egyesületének elnöke
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Újító kategóriában a díjat az egyesület elnöksége az Akkezdet Phiainak ítélte oda, mint a budapesti underground hip-hop legfontosabb csapata.
A beton plakettet együtt vette át a három tag, azaz Saiid (Süveg Márk), Újonc (Závada Péter) és DJ. Frequent (Havas Patrik).
- Mindig is újdonságra törekedtünk, volt bennünk egy konvekciókkal szembeni lázadás – fogalmazott Závada Péter. - Underground akartunk maradni, de aztán nem jött, vagy nem teljesen jött össze.
Süveg Márk szerint manapság nehéz újat kitalálni, mert már minden meg lett írva. Az a fontos, hogy befelé, és csapat esetén egymásra kell figyelni, és nem visszaigazolást várni a social mediában. Havas Patrik úgy véli, mindenkinek önmagának kell maradnia ahhoz, hogy maradandót tudjon alkotni.
A SZERZŐK Egyesülete az életműdíjat Németh Gábor dobosnak, dalszerzőnek adományozta.
Németh Gábor
Fotó: Bellon-Nagy Kata
Játékát számtalan együttesből ismerheti a közönség, legyen az a Bikini, a Skorpió, a Beatrice, a P. Mobil vagy épp a róla elnevezett Németh Gábor Project.
- Aki valamikor elkezdte a zenélést és komolyan gondolta, annak nincs vége soha, maximum a föld alatt
– mondta el Németh Gábor a példakép díj átvételekor.
- Eredetileg csellózni tanultam, és 8 év után váltottam át a dobra. A célom az lett, hogy a legjobb dobos legyek, rengeteget gyakoroltam. Millió zenekarban játszottam, és a pályafutásom csodálatos ilyen szempontból is.
Videók a három díjátadásról
Kiemelt kép: Akkedet Phiai/Bellon-Nagy Kata
