


| Előadó: | Kovbojok |
|---|---|
| Album: | Mindörökké? Á,nem |
| Megjelenés: | 2016 |
| Hossz: | 6:30 |
| Szövegírók: |
Drosztmér István |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Történetem elmondom, ha nem hagy hidegen,
Sajnos, nagyon hiányos az életvitelem
Szép lányoknak gyöngynyakláncot már nem vehetek
Üzemlátogatásokra sosem mehetek
Arcomra nem mondja senki, hogy milyen ronda
Ivólevet nem szívhatok fel az orromba
Nem kell attól tartanom, hogy elcsap a vonat
Nem kotorgathatom a fülzsiradékomat
(Refr.)
Ó, Szegény Richárd
Nem etethetsz már libát
Nem kérünk, hogy fagotton zenélj
Ó, Szegény Richárd
Nem lesz támadóhibád
Jajszavadtól nesztelen az éj
Ó, Szegény Richárd
Mostanra már rájöhettél, (hogy) halva születtem
Õszes pénzügyminiszter nem alhat mellettem
Sok-sok mindent sajnálok, de egyet kiváltképp
A szüleim ágya felett nem lóg Richárd-kép
(Ha) úgy tartaná kedvem, nem fordulhatnék balra
De miért is tehetném? Hisz meg vagyok halva
Sosem retteghetek attól, hogy bekrepálok
Felböfögött húsokat nem köpök reátok
(Refr.)
Ó, Szegény Richárd
Nem etethetsz már libát
Nem kérünk, hogy fagotton zenélj
Ó, Szegény Richárd
Nem lesz támadóhibád
Jajszavadtól nesztelen az éj
Ó, Szegény Richárd
(Szóló)
Nem tudom, hogy milyen szép egy Mozart-ária
Lábaimról sosem dönt le a malária
Azt sem tudom, hogy csókol egy orángután
Gõzöm sincs, hogy milyen ízû a propán-bután
Lakásomra nem hívok fel olcsó cédákat
Sosem fogok széttaposni szarvasbékákat
Ilyen szörnyû sors jutott neked, szegény Ricsi
Arra, hogy óvónõ leszel, az esély kicsi
(Refr.)
Ó, Szegény Richárd
Nem etethetsz már libát
Nem kérünk, hogy fagotton zenélj
Ó, Szegény Richárd
Nem lesz támadóhibád
Jajszavadtól nesztelen az éj
Ó, Szegény Richárd



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala