|
|
|
| Előadó: | L.L. Junior |
|---|---|
| Album: | Non plus ultra |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 3:45 |
| Szövegírók: |
Lakatos Róbert Árgyó Péter Lesi László |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Skyforce Kft. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Rap:
Én csak sétálok az utcán, adom az ívet,
Hesszelnek a gyerekek és figyelik a stílem,
A graffitisekkel pacsizok egyet,
Király a hangulat itt a kerületben.
A gyros-osnál megiszok egy bambit,
A tereken a csibészek játsszák a jampit,
Mindenféle okosságok repkednek az űrben,
Még egy bankár sem igazodna ki ebben a zűrben.
Az utca veteránjai kártyáznak a padokon,
"I love you, anyám" tetkó a karokon.
Gyorsan előkerül egy ütött-kopott gitár,
Az utca üdvözli a muzsikát.
Az egyik tréningben táncol, a másik atlétában feszít,
A harmadik meg zsugában 20 rongyot veszít.
Az utca érzése itt sokkal jobb, mint Vegas.
Na hello, na szia, na hello, na szevasz.
Refr.:
Adhattok limuzint és sofőrt is még,
Kaphatok hírnevet és reflektorfényt,
De semmi sem adhatja vissza nekem,
Az utca nevelte a becsületem.
Rap:
Itt gyorsabban nőnek a gyerekek fel,
Van aki 14 évesen bajuszt visel.
Armando, Rocky, Jacko meg a formák,
Ha lejönne csak lesne nagyokat a kormány.
Még a homeless is boldog, a kukás is happy,
Nincs csepp kis stressz se, itt senki se depi.
Ha dráma van, akkor az egész utca kiáll,
Moziznak a kerület cirkuszán.
A kiküldött járőr is velünk együtt nevet,
Ismerik az utcát és a területet.
Itt még mindig tart a Mónika Show,
Élőben a gangokon a sok lakó.
A hajukat tépik, hogy elköltöznek innen,
Még akkor is, hogyha erre lehetőség nincsen.
És mikor az önkormányzat felajánl egy másik lakást,
Ők akkor se hagyják a kerület zaját.
Refr.:
Adhattok limuzint és sofőrt is még,
Kaphatok hírnevet és reflektorfényt,
De semmi sem adhatja vissza nekem,
Az utca nevelte a becsületem.
Rap:
Sok-sok a fuxos, egy-kettő gagyi,
De nem mindenki zsebében duzzad a money.
Okosság itt, habi okosság ott,
A mentalitás itt megszokott.
Mennek a nagydumák és a vakerok,
A téren gyűlnek sorba már a haverok,
Nézik az elsuhanó luxus verdákat,
Befelé a vágyakozásuk is feltámad.
Hirtelen megakad a tekintet egy csinimini ruhán,
Repkednek a rossz-rossz csajozós dumák,
"Ahj, te kis szöszi, gyere vetkőzz le!"
Háhát sajnálom öcsém, ez nem jött be.
Imádom a mozikat, a flesseket,
Hiszen itt mindig fainak az emberek,
Ahol az egyetlen kincsem az igaz szavam,
Én itt érzem igazán otthon magam.
Refr.:
Adhattok limuzint és sofőrt is még,
Kaphatok hírnevet és reflektorfényt,
De semmi sem adhatja vissza nekem,
Az utca nevelte a becsületem.
Mirtse Korinna és Balázs Mihály már harmadik közös dalukat hozzák ki Korinna és UTAZØ néven. Két versmegzenésítés után ezúttal a vadiúj Zavar dalszövege saját szerzemény, ami ráadásul egy nem mindennapi témát boncolgat.
Szinte mindenkivel előfordult már élete során, hogy megmagyarázhatatlan okból rátört egy belső kényszer, ami arra ösztönözte, hogy megigazítson, helyre rakjon, kisimítson valamit. Belénk van kódolva a szimmetriára, párhuzamokra való törekvés, egyszerűen jólesik a szemnek, ha szabályosan állnak a tárgyak az asztalon, vagy ha a lábtörlő pontosan párhuzamos a küszöbbel. Az ilyen kényszerekre egyre általánosabb lett nemes egyszerűséggel rámondani, hogy „ne törődj vele, csak az OCD-m”, bele sem gondolva, hogy milyen lehet annak a bőrében lenni, aki tényleg szenved az obszesszív-kompulzív zavartól.
„Talán pont azért, mert ennyire elcsépelt lett az OCD kifejezés, sokan nem tudják felmérni, hogy mennyire megnehezíthet egy életet. Aki pedig ettől szenved, egyedül érzi magát, mert nem mer beszélni a helyzetéről.
Kiskorom óta jelen vannak kényszercselekvések az életemben, és mindig próbáltam elrejteni őket. Elkezdtem fórumokon olvasgatni az OCD-vel élők tapasztalatairól, és összeszorult a szívem, hogy mennyi embert érint ez az egész, ráadásul sokkal súlyosabban, mint amennyire nálam valaha is jelen volt.
Ismeretlenek és névtelenek voltak, mégis úgy éreztem, van egy láthatatlan kapocs, ami összeköt velük. Legszívesebben mindannyiukat megöleltem volna. Úgyhogy most ez a dal az én ölelésem feléjük.”
– mesélt a dal központi témájáról Korinna. A producer, Balázs Mihály (UTAZØ) ezúttal a hangszerelésen kívül a zeneszerzésben is oroszlánrészt vállalt, ugyanis a páros eddigi dalaitól eltérően most a zene született meg először, és később a dalszöveg.
„Szeretem az olyan popdalokat, amiknek az alapja egy akusztikus gitár, vagy valami klasszikusabb hangszer, és már régóta a fejemben motoszkált, hogy szeretnék egy lendületesebb dalt írni, ami így kezdődik. Ezt egy picit modernebb köntösbe bújtattuk, és amikor Kori ráírta a dalszöveget, továbbfejlesztettük olyan zenei megoldásokkal, amik a szöveg témáját erősítik. Jó, amikor egy dal ennyire könnyen megszületik.”
– így emlékszik vissza a dal keletkezésére Balázs Mihály.
Az energikus, erőteljes, pörgős zenei környezet miatt a Zavar nem kesereg a problémákon, hanem rájuk rúgja az ajtót.
„Amint meghallottam a zenét, azonnal beleszerettem, de még nem tudtam, miről szóljon a dal. Misi javasolta, írjak arról, ami minden nap ott van velem, mégsem beszéltem még róla soha. Pár óra múlva ott volt feketén-fehéren a Zavar szövege. Ezt már ki kellett üvöltenem magamból.”
Zavar a zenei megosztókon itt.
Korinna a közösségi médiában:
https://linktr.ee/mirtsekorinna
Spotify → http://bitly.ws/SMDe
Tiktok → https://bitly.ws/3ic4w
Instagram → http://bitly.ws/SMec
UTAZØ a közösségi médiában:
Spotify → http://bitly.ws/SMDu
Instagram → http://bitly.ws/SMeJ
Tiktok → http://bitly.ws/SMWp
Facebook: https://bitly.ws/3ic4I
