Előadó: | L.L. Junior |
---|---|
Album: | Non plus ultra |
Megjelenés: | 2012 |
Hossz: | 3:48 |
Szövegírók: |
Lakatos Róbert Árgyó Péter Lesi László |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Skyforce Kft. |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Verse:
Van egy lány aki tetszik, a stílusa mámoritó,
Látom félénk, de mégis magávalragadó.
Mindig nézzük csak egymást, ha meglátom valahol,
Mégse mondhatom el, hogy a szívem úgy zakatol.
És látom, hogy tetszem,
Ó Mamma miért
Nincs itt mellettem,
Pedig a szerelem mindenkié.
Refr.:
Nem akarom azt, hogy úgy nézz rám,
Mint egy szomorú rabszolgalány
Akinek a szíve gúzsba vert,
pedig Ő tele van élettel
És amikor reggel útra kél
Simogatja haját az őszi szél
Nem mondhatom el neki mennyit ér,
Pedig a szívem az csak az övé
Csak a tiéd...
Verse 2:
Látod ez lett a sorsom, nem tehetek róla
Ez a plátói szerelem az életem feldúlta
Ó, bárcsak tudnám mit érezhet Ő,
Hisz ez az érzés viszonzatlanul is létező
És látom, hogy tetszem, ó, Mamma miért nincs itt mellettem, pedig a szerelem mindenkié.
Refr.:
Nem akarom azt, hogy úgy nézz rám,
Mint egy szomorú rabszolgalány
Akinek a szíve gúzsba vert,
pedig Ő tele van élettel
És amikor reggel útra kél
Simogatja haját az őszi szél
Nem mondhatom el neki mennyit ér,
Pedig a szívem az csak az övé
Csak a tiéd...
Rap:
Ne kérdezd mi van, mi van, mer' a szívem kivan, kivan.
Veled együtt csak te meg én érezhetünk mindent.
A vágyam pimasz, pimasz, meg az ágyam igaz vigasz,
De olyan bonyolultnak tűnik minden
Miért pont ő kellett nekem, miért pont ő volt ott velem,
Nem látom a végét ennek a harcnak
Miért nem mondhatom neki, lehet észre se veszi,
Lassan fejjel megyek a falnak
Ne lovagolj a szavakon, szeress csak szabadon.
Tudod, hogy félénk vagyok, de hódítani akarok
Úgy tűnik most már, hogy észre sem veszi,
Nem tehetek róla, a szívem szereti.
Jöhetne bármilyen nagy kalamajka,
Én kiállnék érted akármilyen baj van
Szívem úgy árad feléd, mint a Rajna,
A döntés te rajtad áll, na rajta már
És látom, hogy tetszem,
Ó Mamma miért
Nincs itt mellettem,
Pedig a szerelem mindenkié
Refr.:
Nem akarom azt, hogy úgy nézz rám,
Mint egy szomorú rabszolgalány
Akinek a szíve gúzsba vert,
pedig Ő tele van élettel
És amikor reggel útra kél
Simogatja haját az őszi szél
Nem mondhatom el neki mennyit ér,
Pedig a szívem az csak az övé
Csak a tiéd...
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM