|
|
|
| Előadó: | Lagzi Lajcsi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Lagzi Lajcsi |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.:
Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee
Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee
Ahol a tenger habja simogat, valahol mossa testedet!
Szeretném egy kicsit még szebbé tenni minden estedet!
Kupica jó ital és jó idö és jó a társaság!
A zene csábitó, oly izgató, hát itt a boldogság!
A hajó már kiköt, a partra tódul minden tengerész!
Ide csak nóta kell és korty ital, itt nem kell józan ész!
Mozog a lábad, járjad a táncodat, egy rumba sosem árt!
A hosszú út alatt egy pillanat, mit szived régen várt!
Refr.:
Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee
Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee
Nevezzük el a földet, igy hivjuk: Dáridó sziget!
Itt szinte béke földje semmi rosszat nem tesz senkinek!
Sziget az óceánban annyi száz van, egy sem ily csodás!
Az egész nagy világ nem érhet annyit, mint egy álmodás!
Ide varázsolom az összes édes elfelejtett dalt!
Szóljon a trombitámon, mint egy álom, mely úgy felkavar!
Aki csak erre jár, azt jó barátnak mind elvállalom!
Nekik szól minden édes, szenvedélyes dal az ajkamon!
Refr.:
Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee
Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee
Akarsz egy mangót, tangót jó piában sem lehet hiány!
Ölel a tenger habja, csókod rabja asszony és leány!
Mindegyik szép szerelmet, engedelmet, hosszú éjt igér!
Te tudod mit teszel, ha elviszel egy lányt a csókodért!
Ha egyszer visszatérsz, mit elmesélsz talán nem is kamu!
Ilyen az ifjúságunk, bolondságunk mind illuzio!
A zene egy sziget, hol megtörténhet mindenféle jó!
Neked is ezt igéri, ezt reméli most a Dáridó!
Refr.:
Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee
Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee
Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee, Dáridó Coffee
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
