|
|
|
| Előadó: | RauLilla |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Két szemed rám néz. Egy szerelmes pillantás. Rögtön tudtam nem kell, nekem nem kell senki más!
Beszélhetnék a szépről és jóról, de minek hazudjak levágnád egy szóból.
Élet… Keresd szépet, egyszer minden elmúlik, elveszted és vége.
Egyszer mindennek vége(vége). Nem hiszek már a tündérmesékben.(miért nem?)
Később okosabb az ember. Az idő gyógyít, de cselekednem kell.
Nem látom rajtad mi bánt (nem látom!). Az idő múlik és felkavar(felkavar!).
Melyik az nap ami fájt, (ami fájt.) ami nélkül velem maradsz…?
Nem látom rajtad mi bánt. Az idő múlik és felkavar.
Melyik az nap ami fájt, ami nélkül velem maradsz…?
Egyszer úgyis vége, de nézzél rám, a vége úgyse béke, ez mindig fáj,
Hogy az élet pörög de nincs már. Visszanézve már nem is kár.
Úgyis vége, de nézzél rám, a vége úgyse béke, ez mindig fáj,
Hogy az élet pörög de nincs már. Visszanézve már nem is kár.
Fájó szívvel léptem át a napokat, mert véget ért és nem keresem az okokat már.
Hiszen a múlt, régen elmúlt és győzködöm magam, hogy ez nem rajtunk múlt.
Az idő majd lassan begyógyítja a sebeket, a napok, mint a menetek és úgy nagy ívben mehetek,
Hogy küzdjek azért amit soha nem feledek, a veled töltött időt vagy a gyönyörű szemedet.
A múltból vehetek, de csak előre mehetek, hogy meglegyen az amit én igazán keresek.
Nem szomorkodok tovább hiszen, búslakodtam eleget. Tovább lépve mégis így szabad lehetek.
Nem látom rajtad mi bánt. Az idő múlik és felkavar.
Melyik az nap ami fájt, ami nélkül velem maradsz…?
Egyszer úgyis vége, de nézzél rám, a vége úgyse béke, ez mindig fáj,
Hogy az élet pörög de nincs már. Visszanézve már nem is kár.
Úgyis vége, de nézzél rám, a vége úgyse béke, ez mindig fáj,
Hogy az élet pörög de nincs már. Visszanézve már nem is kár.
De ne bánkódj az élet visz magával, mégis veled van egy kis magánnyal, de csak vagányan!
Sokan melletted lesznek akkor is, ha eszedet elveszted.
Tévedsz, hogyha azt hiszed (felejts el!), mi a jelen csak azt figyeld (ne keress meg!).
Rossz a nap és a víz kiver, csak abban bíz akiben bízni kell!
Nem látom rajtad mi bánt (nem látom!). Az idő múlik és felkavar(felkavar!).
Melyik az nap ami fájt, (fájt.) ami nélkül velem maradsz…?
Nem látom rajtad mi bánt. Az idő múlik és felkavar.
Melyik az nap ami fájt, ami nélkül velem maradsz…?
Egyszer úgyis vége, de nézzél rám, a vége úgyse béke, ez mindig fáj,
Hogy az élet pörög de nincs már. Visszanézve már nem is kár.
Úgyis vége, de nézzél rám, a vége úgyse béke, ez mindig fáj,
Hogy az élet pörög de nincs már. Visszanézve már nem is kár.
Meg van már, hogy mit akarsz az élettől, mert, ha vége akkor már nem ébred föl…
Eleged van a fenyegető kényszerből, akkor lépj, mert csak egyszer élsz!
Biztosra menj képes vagy rá! Póker arccal már nem bírod. Légy erős, de nem szégyen ha fáj,
Mert a te harcodat te vívod!
Egyszer úgyis vége, de nézzél rám, a vége úgyse béke, ez mindig fáj,
Hogy az élet pörög de nincs már. Visszanézve már nem is kár.
Úgyis vége, de nézzél rám, a vége úgyse béke, ez mindig fáj,
Hogy az élet pörög de nincs már. Visszanézve már nem is kár.
A színpadon köszönthetjük – mások mellett – Vágó Bernadettet, Bori Rékát, Ember Márkot, Serbán Attilát, Veréb Tamást, Szinetár Dórát és Puskás-Dallos Pétert is.
Lebilincselő utazásra hívja a nézőket a Habsburgok fényűző, mégis tragikus világába a Sisi életét megidéző Elisabeth című musical. A világ számos országában méltán híressé vált darab magyar adaptációját október 3-tól mutatja be az Erkel Színház. Most az eddig titkolt szereposztásról is lehullt a lepel.
Több mint 30 éve debütált a bécsi Theater an der Wien színpadán, és azóta is a musicalirodalom legkiemelkedőbb alkotásaként, világszerte kultikus darabként tartják számon a Habsburg császárné, Sisi sorsának egyedi arcát bemutató, Elisabeth című darabot.
Az előadás nem csupán egy történelmi musical, hanem egy mélyen emberi dráma a szerelemről, veszteségről és a halál elkerülhetetlenségéről, amely új megvilágításba helyezi a császárné alakját és örökségét. Michael Kunze szövegkönyve és Sylvester Levay zenéje egyaránt arra törekszik, hogy Sisi életének árnyalt, érzelmekkel teli oldalát tárja fel, miközben a Halál karaktere nemcsak fenyegető, hanem szenvedélyes és szinte szerelmes figuraként jelenik meg a színen. A darab a zenés színház műfajában újszerű módon ötvözi a történelmi eseményeket és a személyes sorsokat. Szente Vajk rendezése pedig egyedi megközelítést kínál azzal is, hogy
Sisi életszakaszait kettéválasztva külön szereplőt szán a fiatal és az érett, nőiességében kiteljesedett címszereplő megformálására.
A színház ezúttal is különleges módját választotta a szereposztás bemutatásának
Az Erkel homlokzatáról egy többszáz négyzetméteres fátyol ereszkedett alá az épület előtt összegyűlt közönség segítségével, megidézve ezzel Sisi – az előadásban is hasonlóan visszatérő - esküvőjét. Ezután lebbent le a fátyol a darab szereposztásáról is. Eszerint Elisabeth szerepét Vágó Bernadett és Bori Réka játssza, a fiatal Sisit Kovács Gyopár és Pásztor Virág alakítja. Puskás-Dallos Péter és Cseh Dávid Péter Ferenc József, míg Veréb Tamás és Koltai-Nagy Balázs a Halál szerepében lép színpadra. Luigi Lucheni Ember Márk és Serbán Attila lesz az Erkelben, Zsófia főhercegnőt pedig Szinetár Dóra alakítja.
