|
|
|
| Előadó: | Me Ill |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Banzi Gábor Luky Gábor Almádi András Elekes Tamás |
|
Banzi Gábor |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A látszat élet létezik
Mint egy rejtett gondolat, viseli gondodat
Bennem élő fel nem ismerhető
Lételememben kételkedő
Elmélkedve égő házban él
Szíve lángoló, rólad álmodó – rólad álmodó
Elmélkedve izzó tűzben ég
Kapaszkodik belém belém belém belééém
Verze2
Felém tart az ismeretlenségből
Még nem tudja ez lesz a végzete
Elvarázsol s mindent meghazudtol
Mit eddig tudtam mit róla képzeltem
Itt élek egy égő házban rég
Minden lángoló, körben táncoló – körben táncoló
Kis lelkekkel élő teremtmény
Kapaszkodok belé belé belé beléééé
<Monológ:>
Láthatatlan, mégis körbeveszi belső világomat
Meghatározza elkövetett hibáim súlyát
Melyek nem is léteznek, ha elengedem őket
És ők is elengednek, és hagynak szabadon lélegezni
... de kapaszkodnak belém
Itt élek egy égő házban rég
Minden lángoló, körben táncoló
Kis lelkekkel élő teremtmény
Kapaszkodok belé belé belé beléééé
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
