|
|
|
| Előadó: | TranziT zenekar |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kedu József |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Várj ne engedd hogy távolodva
elágazzanak az útjaink, ha bármi fáj
Ha ránk támadások várnak
minden állomáson hagyjuk gondjaink, sírni kár
S van remény hisz vagy nekem,
így többet ér az életem
Belőled csak egy van, e hatalmas világon,
most megállnak a percek, Te csodás látomás
Öleld át a szívem, nézz szemembe mélyen,
tiéd már a titkom, érted égek
Élj a pillanatnak s nézd az élet
Néked tartogatja kincseit, hát fogadd el
Nézd én érted élek
s minden percben arra vágyom,
légy a kedvesem, s mondd nekem
Hogy van remény hisz vagy nekem,
így többet ér az életem
Belőled csak egy van, e hatalmas világon,
most megállnak a percek, Te csodás látomás
Öleld át a szívem, nézz szemembe mélyen,
tiéd már a titkom, érted égek
Belőled csak egy van, e hatalmas világon,
most megállnak a percek, Te csodás látomás
Öleld át a szívem, nézz szemembe mélyen, Néked nyújtom át titkaim , úgy kérlek
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
