|
|
|
| Előadó: | Jam Balaya |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | rap hip hop underground |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.:
Felnyitjuk majd a szemed,ha eddig vakon voltál.
Azthitted tudtál mindent,de még semmit sem láttál.
Az élet hozhat bármit,jöhet jó vagy rossz.
Örülj annak amid van,semmivel se foglalkozz!
Ketioz:
Hogyha eddig vakon voltál,elmondom a világot.
Vágod te az igazat,csak a kamut jobban imádod.
Leszarom a világod,leszarom az Istened,
Leszarom,ha éhezik Kenyában egy kisgyerek.
A feka lehet bőrfejű,te is lehetsz raszta,
Nem az ember színén múlik az,hogy milyen fajta.
Amerika,meg egy bélyeget bedeobott,
Azért halucinál,minden országba atomot.
Ahol olaj van,ott olajra kell lépni,
Mert jön az USA és a zsebedből a lét kinézi.
Ne a gyerek előtt!palesztín meg zsidó,
A cunaminak sem volt ellenfele a bushidó.
Ellenünk van a föld?Faszt!Mi vagyunk ellene,
Nagyobba van mint mi,ugyhogy vigyáznunk kellene.
Hagyd a világvégét,kinyírjuk mi egymást,
Kevés vagy te Jézus,hogy a világot megváltsd.
Marabé:
Hagyod,hogy kínozzanak ahelyett,hogy tombolnál,
De te könnyelműen csak azt mondod rá,hogy
Egyedül semmit,se tehetsz,jó lenne ha mindenki fordítva gondolná.
Vitáznak,hogy kijut nagyobb összeghez hozzá,
Jössz erre spanom,löszereket hozzá'!
Kiraboljuk saját magunk mint a kormány,
Hazug minden szó,beteg az alkotmány.
Minek az adó,azért,hogy a házad mellett,
Legyen az a tó,nekem pocsolyára lellett.
Kellett,hogy tudd,mit higgyen el az agyad,
Ha nem teszel semmit,minden így marad.
Mindegyik para,nem számit kire,
Szavazol,szemetet szállítanak ide.
Jelzáloghitellel élt életvitel,
Bolygonkon mostmár szelidíteni kell.
Kontroll:
Aki beveszi a mesét,vegyeki a vesét,
Egyesével teszik a hazugságot kegyessé.
A sok kamu eltűnik, akkor talán jobb lesz,
Mert ezeknél egyenlőre hihetőbb a Lochness.
A sok okos azthiszi,ő lett a Platón,
Elárulom,csak egy halom raklap a platón.
Lekésem a világvégét,szólja itt az idő,
Hogy egy generációt lépjünk át,mint a Tisza cipő.
Rambo:
Az álmod,amit élsz,
Elvisz a hova mész.
Nem számít meddig tart,
(Szedjed össze magad,azt ott lesz a szembe part.)
Helyetted nem fognak,kűzdjél az életért,
Meglátod jobb lesz majd,(ha elmondhatod mi mindenben részt vettél.)
Refr. 2x
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
