|
|
|
Ígértem neked egy számot bár, nem egészen ilyenre gondoltam...
Jaa... Nah..
Elindult egy álom, s mára már véget ért
felébredtünk mert muszáj volt, a boldogabb életért
De nem tudlak kitépni sajnálom mély nyomot hagytál
mert még életemben nem hallottam szebbet azon hangnál
Még, nem láttam szebbet, azon szem párnál
mivel rám pillantottál ooh bárcsak még várnál
De tudom nem lehet hisz talán a sorsunk így akarja
de, ki az aki mindezt könnyek nélkül fogadja
Szeretlek, még mindig hallom ahogy suttogod
és tudom így is érzel, arcomon könny csorog
Hiába látom azt, hogy elengedtük egymás kezét
én még olvasom a mesét ezért írom eme esszét
Te vagy az eszmém, tudod őrült módon szeretlek
nem tudom mi van benned de már évek óta kereslek
Soha nem feledlek pedig csak 3 hét volt
de ha van szerelem első látásra akkor ez az volt
De ki aludt a fény mára és még sötétebb a nappal
ahonnan indultam sajnos ugyan ott maradtam
és, te voltál a célom tudom elérhetetlen álom
Hogy, valaha is te legyél az én kicsike párom
Mégis várom, hiszen még hiszek a csodákban
elmondom mért hisz benned is egy, csodát láttam
Egy őrültség volt talán, de mégis a legszebb hetek
tudom neked köszönhetem és bár boldog nem lehetek
Most mégis, nevetek örülök hogy szerettél
és hogy ezen kis időre, is az enyém lehettél
Ne meny még kiáltom adj még egy percet
csak egy utolsót kérek hogy soha ne feledjelek
De most itt ülök egyedül látom el kell engedjelek
hisz a távolság mi gátat szab abban hogy szeresselek
De még várj, tartozom egy uccsó vallomással
mit benned láttam nem tudom már elképzelni mással
Refr:.
Héj várj még, könyörgöm lásd még,
kérlek csak érezd át a zenével mit adtam
Várj még édes, hisz hozzád szólok
mióta elmentél a szívem lakatlan
Várj még, könyörgöm lásd még,
kérlek csak érezd át a zenével mit is adtam
várj még édes, hisz hozzád szólok,
mióta elmentél a szívem lakatlan
Egyedül maradtam, nem tudom merre már
nem tudom a boldog élet vajon engem merre vár
A szívem vissza húz az eszem tudja nem szabad
ez mégis olyan érzelem mi ki belőlem nem szakad
Menni kéne lassan, indul már a vonat
utolsó soroknak itt hagyom ezt, kérlek csak fogadd
Meleg szível, emlékezz mindig majd azon napokra
mikor a rossz kedved a másik jelenléte oldotta
Csak láss a sorokba, minden szóban ott a szívem
addig harcolok ezzel míg nem forr majd fel a rímem
Életem rabságban élem és még mindig csak azt kérem
hogy, legyen számomra hely és a szívednél esélyem
Hisz, harcolni fogok ígérem küzdök majd érted
mindent megteszek majd bár, soha nem is kérted
Nem tudlak engedni, maradj még örökre
könyörgöm szeress és ne küldj halott körökre
Mond érzed még a tüzet? mond csak látod még a csillagot?
azt a kicsi fényt az égen ami kettőnkért ragyog
Én mindig ott vagyok csak nézlek sírdogálva
de, tudom én is jobb lesz így külön utakra állva
Emlékezz az álmodra mikor még szorosan öleltél
talán nem volt édes pillanat annak nem örülnél
De ahogy nem te is érzed lehetne közös életünk
mit örömökkel ketten egymás karjaiban élhetünk
De nem, a sors megint csak tévútra vezérel
hát, próbálja ezt valaki túlélni józan ésszel
Megőrülök nélküled hát értsd meg hogy szeretlek
ez a zene bizonyítsa azt, hogy soha nem feledlek
Ez a zene mondja el, majd évek múlva újra hogy
volt mikor esélyt láttunk, hogy a közös útra együtt lépjünk
De mára megromlottak a mindennapok
ne haragudj, de csak egy törött szív amit itt hagyhatok
Héj várj még könyörgöm lásd még kérlek csak érezd át a zenével mit adtam
Várj még édes hisz hozzád szólok mióta elmentél a szívem lakatlan
Várj még könyörgöm lásd még kérlek csak érezd át a zenével mit is adtam
várj még édes hisz hozzád szólok mióta elmentél a szívem lakatlan
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
