|
|
|
| Előadó: | Zoller Zsolt feat. Procee |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Nézd sír a világ,
sok apró könny araszol,
mért nincs aki vár,
hol csak a könny szava szól…
Az úton apró léptek, a szemek kérőn néznek;
megremegnek a térdek, mikor a bejárathoz érnek.
Azt mondták régen: Szeretnek, de az otthon már nem menedék
Terror ház lett belőle és sehol nincsen fedezék!
Itt nem elég egy repedés, a szakadt sebek fertőznek,
Mindennap egy temetés, hol szakadt lelkek rejtőznek
rég meghasadt az álomkép mit elmosott a rettegés,
rémségek a falak közt, ez valóság, nem tettetés!
A boldogság nem tettre kész, az idegpályák bomlanak,
A kártyavárak omlanak, összeroppannak a gond alatt
A gondolatok gondoláján szürkeség és feladás,
hogy miért vidámak mások, az élet miért felemás?
Nem megy már a tagadás, a színes álarc megfakult,
Nem tesz senki semmit, itt minden ember megvakult..
A jóreménység fészkéből rég kihulltak a lárvák,
Az átvirrasztott éjszakák a szív húrjait rágják!
Nézd sír a világ,
sok apró könny araszol,
mért nincs aki vár,
hol csak a könny szava szól…
Szeretet megfakult elve, alkoholtól vakult elme,
Agresszív az apa, Ellenállni nincs értelme..
Börtönben a gyermek lelke kiabálás, virrasztás,
Nincs ölelés, nincs mosoly, remeg minden pillantás.
Elcsattan egy pohár, vérző heg a homlokon,
Lila színű foltok a tarkón és a combokon
Vércseppek a csempéken, elnémul egy kiáltás,
A menekvés esélytelen, a jóra nincsen kilátás
Hol van már a látomás, hol eltűnnek a lidércek,
Lesz e olyan állomás, hol nem a szerettek a pribékek?
A szülő szó már félelem, csak reszketés a padban,
De nem figyel rá senki, otthagyják a bajban
A barátok csak nevetnek, hiába zokog nagyban..
A kicsiny összegörnyedve, egy imát motyog halkan..
Hogy legyen egy kis nyugalom, mert nem bírja e sorsot
Hogy a homlokára esténként a fájdalom ad csókot...
Hogy legyen egy kis nyugalom, mert nem bírja e sorsot
Hogy édesanyja helyett a fájdalom ad csókot...
Nézd sír a világ,
sok apró könny araszol,
mért nincs aki vár,
hol csak a könny szava szól…
Nézd sír a világ,
sok apró könny araszol,
mért nincs aki vár,
hol csak a könny szava szól…
Nézd sír a világ,
sok apró könny araszol,
mért nincs aki vár,
hol csak a könny szava szól…
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
