|
|
|
| Előadó: | Rico |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
a testemben a tinta van, a vérrel él az éjjel
és én éjjel írtam akkor neki, mindent szenvedéllyel
megy az idő, te sem maradsz meg a régi
de minden dumám dráma, amit meghallgattál baby te
elvitték a lelked, egyre jobban ráz a hideg
nincs már "ti meg a világ" csak a benned ragadt ideg
minden perced mámor volt, az égbolt alatt vele
éjjel felriadsz, de nincs ott, csak a félig kihült helye
becsukod a szemedet, és előtted a szeme
függőséget okoz, minek kérded, hogy a szerelem az szer e
a múltja szúr, a hangja száll, a szája fúj
fujj de szar, ez minden szívbe bele fúr
ha lát a szem, megír a kéz, ha ráteszem meg szól a dal
sír a szem, ha jár a szám, az legtöbbször csak jót akar
elfáradtál a hosszú évek alatt, a földön voltál alatta
az egyik feled feladta, a másiknak a másikat a fal adta
nem figyeltél senkire, csak rajta járt az eszed
ő úgy nyomja elárulom, hogy polcra tesz, és leszed
de te eszed, neked mindegy az, hogy ki mit mond
de te eszed, mert te eszed őt...
Refrén
elszaladnak a évek, de a tré tudod nem változik
ez a világ, ahol minden ember áldozat
megy az idő tudod te is, nem köszön csak távozik
itt a legőszintébb változat...
Refrén
elszaladnak a évek, de a tré tudod nem változik
ez a világ, ahol minden ember áldozat
megy az idő tudod te is, nem köszön csak távozik
itt a legőszintébb változat...
én tudom amit te tudsz, most úgy érzed,hogy te futsz
most azt hiszed, hogy vége van de hidd el úgyis bejutsz
az ékezet a betűkön se ér többet, a semminél
nem írni fogsz, ha sírni kell, ez sokkal több a meghittnél
egy sziget kéne mindenkinek párba csak
de sokkal több az élet, az még párszor úgyis állba csap
ha szálltatok de vége már, ne ereszd el, ő félre áll
ha nincs erőd de vége már, cipeld, de ő mér' ver át?
ne félj attól a naptól, mikor eljön majd az időtök
csak fogd a kezét érezze, hogy érte mindent kidőltesz
megmozgatsz minden követ, azt mondod: mindent kidőltök
de addig szenvedsz vele, majd ameddig csak időd lesz
megkérhetnéd a kezét, de a házasságok szemétbe
meg hát szemét vagy, mert az lettél a szemébe
ez szemétség, de ember vagy, az ember pedig érez
ő majd azt gondolja úgyis csak, hogy milyen esélyt kér ez
mindenkinél kopogtat az életben egy angyal majd
és azt veszed majd észre,hogy ébren nem a hajnal tart
hanem ő...
ne add fel testvér, küzdj az utolsó percig!
elszaladnak a évek, de a tré tudod nem változik
ez a világ, ahol minden ember áldozat
megy az idő tudod te is, nem köszön csak távozik
itt a legőszintébb változat...
elszaladnak a évek, de a tré tudod nem változik
ez a világ, ahol minden ember áldozat
megy az idő tudod te is, nem köszön csak távozik
itt a legőszintébb változat...
elszaladnak a évek, de a tré tudod nem változik
ez a világ, ahol minden ember áldozat
megy az idő tudod te is, nem köszön csak távozik
itt a legőszintébb változat...
elszaladnak a évek, de a tré tudod nem változik
ez a világ, ahol minden ember áldozat
megy az idő tudod te is, nem köszön csak távozik
itt a legőszintébb változat...
Sikeres showcase-nappal indult, majd változatos kanyarokkal, katartikus pillanatokkal és felfedezésekkel folytatódott a Bartók Tavasz keretében megrendezett Ritmo.
Ígéretéhez híven élményekben gazdag, globális merítést adott a 2024-es Budapest Ritmo háromnapos zenei utazása április 11-13. között. Gérald Toto varázslatos afro–francia sanzonjai, Gaye Su Akyol galaktikus karizmája, a BCUC által vezényelt transzszeánsz és a Puuluup felszabadult folkja ejtette rabul a közönséget.
Boldog arcok, a tavaszi estén teraszon pihegő közönség, networképítő nemzetközi szakemberek töltötték meg az Akvárium Klubot a Ritmo két fő koncert napján. A „felfedezések fesztiválja” szinte mindent felvonultatott, amit a műfajtól elvárhatunk: elmélyült pillanatokat, távoli kultúrák üzenetét és önfeledt bulit.
Gérald Toto
A hazai közönség imádta Gaye Su Akyol anatóliai pszichedéliáját, a BCUC afrofuturista őrületét, Gérald Toto simogató hangját és stílusát, vagy a Duckshell és Luca Bassanese közreműködését a Bella ciao erejéig. Az Erzsébet téren a legfiatalabb korosztály is kitáncolhatta magát a Duckshell és a Hét Hat Club ingyenes koncertjein. A Puuluup megnevettette és megtáncoltatta a hallgatóságot, míg a Romano Drom Terne Čhavéval közösen adott jubileumi koncertje ünnepi hangulatban telt. Az időjárás is kedvezett a fesztivál hangulatának, amihez tökéletes aláfestést adott Cyborg Templar és Tibsā az Akvárium teraszán.
A showcase-napon a hagyományos népzenétől a dark folkon át az elektronikus fúzióig vonultak fel térségünk zenei dialektusai.
Minden produkció telt házzal ment a Szimpla Kertben, a fellépések hatására több meghívást kaptak a zenekarok, ami a Ritmo egyik kiemelt törekvése. Sikerrel, az eddigi legmagasabb részvétellel zárult a Ritmo szakmai programja is a Magyar Zene Házában. Chris Eckmann, a ljubljanai székhelyű Glitterbeat kiadó alapítója kapta idén a Budapest Ritmo Díjat és az azzal járó egyedi bakelit lemezt, amelyet Weyer Balázs, a Hangvető programigazgatója adott át. A filmprogram idei különlegessége, Vincent Moon és a Dalinda közös alkotása erős szakmai visszhangot keltett.
A világzenei fesztivál idén is hozta, amitől jellegzetes és különleges ez a programsorozatot: nemzetközi szakemberektől az olasz költő-aktivistán át a dél-afrikai punk kollektíváig és a kíváncsi közönségig, mindenki találkozott a Ritmo sajátos erőterében.
Fotók: Pesthy Márton
